megcsalt férj

→ tréfás ballada. Az egész magyar nyelvterületen elterjedt, több száz változatban feljegyzett, új stílusú ballada. Tartalma: A férj hazaérkezik, kérdi feleségétől, mit keres a nyerges ló az udvaron, a köpenyeg, a csizma, kard a házban, katona az ágyban. Az asszony magyarázkodása szerint az nem ló, hanem tehén, nem köpenyeg, hanem sodrófa, nem katona, hanem szolgálólány stb. A változatok egy részében a főhős felsóhajt: milyen rászedett férj lett; más részük azonban váratlan fordulattal zárul és ezekben az asszony súlyosan megbűnhődik. – Néhány változat sajátos → affinitást mutat más balladával. Eszerint az asszony elküldi az urát a vásárba, de az valakinek a figyelmeztetésére visszafordul. Otthon sorban felteszi a kérdéseket, és az asszony félrevezető kifogásai után a férj megöli a katonát és felesége is csupán három halál közül választhat (→ Barcsai ballada). – Nemcsak a magyar népköltészetre jellemző, hogy a megcsalt férj vidám ballada egyes változatai tragikusak (pl. norvég). Európa-szerte elterjedt ez a ballada-szüzsé, ismert a német, angol, angol-amerikai, francia, román, cseh, norvég stb. folklórban, és van grúz változata is. A magyar ballada valószínűleg német fordításból vált népszerűvé. – Irod. Deutsche Volkslieder mit ihren Melodien (I., Berlin, 1934); Vargyas Lajos: Zur Verbreitung deutscher Balladen und Erzähllieder in Ungarn (Jahrbuch für Volksliedforschung, 1964); Kriza Ildikó: Ungarische Scherzballaden (Acta Ethn., 1972).