ménesriasztás

pusztai pásztorok és betyárok eljárása az álláson pihenő → ménes szétugrasztására, hogy a szétszaladt ménesből az elkötésre szánt lovakat könnyebben kiszakíthassák. Sötét, felleges, nem túlságosan szeles éjjeleken kerítettek rá sort. Az egyik ember a szél felőli oldalon farkasszőrt égetett, aminek szagára a ménes megriadt, és „a szél alá ment”. Az ott lesben állók „kiszaggatták” az elhajtásra kiszemelt lovakat. A csikós bojtár ilyen éjszakákon – mivel a ménes magától is megriadhatott – lóháton dalolgatva, fütyülve kerülgette a ménest, amely az emberi hang hallatára nyugodtan maradt.