kanalasgém (lat. Platalea leucorodia)

vízimadár. Az alföldi pásztorok, pákászok felső csőréből kanalat, az alsóból villát készítettek. Herman Ottót a millenniumi kiállításon (1896) több ilyen archaikus eszközt állított ki. Fészekből kiszedett kanalasgém könnyen megszokja a rabságot, s elél a baromfiak között. Féldomesztikációjáról a Velencei-tó mellől, a Sárközből s a Hortobágy környéki falvakból van tudomásunk. A kanalas-, szürke- és vörösgém húsát a pásztorok néhány évtizeddel ezelőtt még ették. – Irod. K. Mátyus István: Ó- és újdiaetetica... (I–VI., Pozsony, 1787–93); Lakatos Károly: Vadászati és madarászati emlékeimből (Szeged, 1891); Herman Ottó: Ősfoglalkozások: Halászat és pásztorélet (Bp., 1898); Herman Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse (Bp., 1914); Györffy István: Nagykunsági krónika (Bp., 19553).