menyasszonyvitel, esküvői menet

a → menyasszony ünnepélyes átkísérése szülei házából a → vőlegény házába a → lakodalom folyamán. A vőlegény tisztségviselői és → násznépe kíséretében érkezik a menyasszony házához, ahol zárt kapu fogadja, s erőszak, alkudozás, igazoltatás, esetleg → találós kérdések megfejtése után engedik be. Olykor → álmenyasszonyok bemutatása után vezetik elő a menyasszonyt. Szokásos ilyenkor a versben való kikérés. A vőlegény megköszöni a menyasszony felnevelését. A menyasszonyvitel gyakran kapcsolatos a → hozományvitellel. A menyasszonyt lehetőleg hosszú útvonalon szállítják, hogy minél többen láthassák, a feltűnést a zenekíséret és a menet vidám hangoskodása fokozza, akár szekéren, akár gyalogosan történik a menyasszonyvitel. Útközben – főleg ha a menyasszony más faluba megy férjhez – szokás a menetet feltartóztatni, az utat elzárni az úton keresztül kifeszített (szalma)kötéllel, s az itt őrködő legények csak váltság ellenében engedik tovább. A vőlegény házához való megérkezéskor történik a → menyasszony befogadása. (→ még: házasságkötés szokásköre) – Irod. Réső Ensel Sándor: Magyarországi népszokások (Pest, 1866); Lakodalom (A Magyar Népzene Tára, III., A–B., Bp., 1955–56); Dünninger, Dieter: Wegsperre und Lösung. Formen und Motive eines dörflichen Hochzeitsbrauches (Berlin, 1967).

A menyasszony kikérése (1971, Méra, v. Kolozs m.)

Táncolók az esküvői menetben (1971, Szebény, Baranya m.)

Zenészek az esküvői menetben (1969, Magyarvista, v. Kolozs m.)

Esküvői menet (1971, Szebény, Baranya m.)