Mondjad hát, széna!

tréfás mese (→ reális mese) a → makacs asszonyról. Cselekménye: fiatal házaspár a szülőkhöz látogatóba menet megpillant egy szénaboglyát. Összevesznek rajta, hogy széna-e vagy szalma. A menyecske otthon a szüleinél betegnek, halottnak tetteti magát, sőt hagyja magát el is temetni, de nem hajlandó azt mondani, hogy a boglya, amit láttak, széna volt, s nem szalma. (AaTh 1365F*) A legismertebb változat Kriza János gyűjtésében s Benedek Elek megszövegezésében azzal folytatódik, hogy a sírból a menyecskét az ördög a nyakában viszi ki, s az mindaddig nem hajlandó leszállni, amíg egy huszár rá nem jön, hogy az asszony mindig az ellenkezőjét teszi annak, amit mondanak neki, s azt nem parancsolja: nehogy leszálljon az ördög nyakáról, mire a menyecske természetesen leszáll. Az ördög ezt úgy hálálja meg, hogy belebújik egy királylányba, s csak a huszár szavára megy onnan ki. A királykisasszonyt hozzáadják feleségül. Másodszor is elhívják a huszárt beteget gyógyítani, de az ördög ezúttal nem mozdul. Mire a huszár elkiáltja magát: „Vigyázz komám, mert jön a székely menyecske!” Erre az ördög világgá szalad (AaTh 1164D, BN 1164, → halálkoma, a). A mesének mindössze öt magyar változatát ismerjük. A baranyai, a kalotaszegi és a kakasdi (bukovinai székely) a Kriza–Benedek-féle szöveg származéka, a magyarszentmártoni azonban független ettől. – Ebben a vita afölött folyik, hogy egy kecske nőstény-e vagy bak, s az asszonyt végül eltemetik. Ez a forma megegyezik az orosz változatokéval (Andrejev 1365D*). Mesénkhez hasonlít az a 18 sz.-i székely mese is, amelyben férj és feleség azon vitatkoznak, hogy a meglőtt madár rigó-e vagy „húros madár”. A férj a feleséget elveri. A nap fordulóján az asszony az esetet több alkalommal is felemlegeti. (AaTh 1365H*) A mesének a magyaron kívül csak orosz változatai ismeretesek. – Irod. Kovács Ágnes: Kalotaszegi népmesék (I–II., UMNGy, V–VI., Bp., 1943); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (II., Pécs, 1957); Dégh Linda: Kakasdi népmesék (II., UMNGy, IX. Bp., 1960); Andrejev, N. P.: Az orosz mesetípusok Aarne-rendszerű mutatója (Bp., 1960; MNKF, 1.).