Katona Lajos (Vác, 1862–Bp., 1910)

néprajzkutató, irodalomtörténész, az MTA l. tagja. A váci papi szeminárium növendékeként írta első mitológiai tárgyú dolgozatát Völund Kovács és rokonai az árja regevilágban címen. Amikor ez megjelent (1884), már kilépett a szemináriumból, s itthon befejezve egy.-i tanulmányait 1885–87 között a grazi egy.-en is tanult. 1900-tól az összehasonlító irodalomtörténet magántanára, 1908-tól a magyar irodalomtörténet ny.r. tanára volt a bp.-i egy.-en. Részt vett a Magyar Néprajzi Társaság megalapításában, s az ő programja indította el az Ethnographia első számát, melyet 1891–92-ben szerkesztett is. Haláláig mindkettőnek egyik legjelentősebb irányítója volt. A magyar filológiai pozitivizmus kimagasló alakja. A modern magyar folklórtudomány legjelentősebb megalapozója, európai látókörű egyénisége. Egyik fő témája a népmesék összehasonlító elemzése. Tervezett összefoglalásának csak része a Magyar népmesetípusok (Ethn., 1903, 1904). Másik főtémája a mitológia kérdésköre, harmadik pedig a népi ünnepek. – F.m. A magyar népmese irodalma (Ethn., 1894); Mythologiai irányok és módszerek (Ethn., 1896); A magyar mythologia irodalma (Ethn., 1897); A kedd asszonya (Ethn., 1905); A kedd asszonya az oláhoknál (Ethn., 1905); Folklore-kalendárium (K. L. irodalmi tanulmányai, II., Bp., 1912). – Irod. Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok (Bp., 1962); Ortutay Gyula: K.L. (Halhatatlan népköltészet. Néprajzi vázlatok, Bp., 1966).

Katona Lajos

Katona Lajos