Nagyharsányi-hegy (Baranya m.)

keletkezéséről → helyi monda szól. A hegy egyik oldalon kőtörmelékkel borított, neve Ördöghegy. Vázlata: az ördög meg akart hódítani egy szép menyecskét, de annak nem kellett az ördög. Cselhez folyamodott. Azt a feltételt szabta az ördögnek, hogy ha a szemközti hegyet hajnali kakasszóig felszántja, az övé lesz. Az ördög munkához látott. A menyecske hajnal előtt utánozni kezdte a kakaskukorékolást, a helybéli kakasok is felébredtek erre, s az ördög ily módon vesztes maradt. Mérgében a föld alá bújt, s azon a helyen forró víz fakadt a földből. Ez a harkányi hőforrás. A Nagyharsányi-hegy egyik oldalán pedig megmaradt az ördög szántásának a nyoma, azon a részen nem terem semmi. A fenti monda a „rászedett ördög” típuscsaládba tartozik, számtalan mesével is rokon. Ny-Európában, főleg a német és francia népköltészetben az ördög helyett óriás szerepel. – Irod. Solymossy Sándor: A nagyharsányi hegy mondája (Ethn., 1922).