Nagykunság

a Tisza középső folyása és a → Hortobágy melléke között elhelyezkedő tájegység. Nevét a területén a tatárjárás után letelepített → kunokról, ill. a hódoltság után szervezett „Jászkun hármas kerület”-ről kapta. – Eredeti állattartó kun népessége a 16. sz. elejéig életmódot változtatott, földművessé lett és megmagyarosodott, majd D-mo.-i menekültekkel keveredve és a 17. sz. második felében a török elől ideiglenesen É-ra húzódva népessége átrétegződött. Az 1702. évi, a Német Lovagrendnek történő elzálogosítás megzavarta a terület népességi és gazdasági rekonstrukcióját, de a megváltás (Jászkun redemptio, 1745) után meggyorsult a mezővárosi fejlődés. A török háborúkban elnéptelenedett környező falvak vízjárásos, mocsaras pusztáiból nagyra nőtt határokon nagyarányú extenzív állattartás fejlődött ki. A 19. sz. elején a ref. vallást követő Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunmadaras, Túrkeve és a r. k.-okból települt Kunszentmárton alkották a Nagykunság helységeit. Az 1876. évi területrendezés után a köztudatban az új Jásznagykun-Szolnok vármegyébe került környező, hasonló kultúrájú és népességű, de eltérő történeti múltú helységekre (Abádszalók, Törökszentmiklós, Mezőtúr, Dévaványa stb.) is kiterjedt a Nagykunság fogalma. Az utolsó száz évben a → Jászsággal, a → Hajdúsággal és a D-Tiszántúllal sok tekintetben rokon fejlett parasztpolgári kultúra jellemezte a Nagykunságot. Gazdálkodását a vízrendezést és legelőfeltöréseket követő erős tanyásodás, a búza- és kukoricatermesztés, valamint lassan intenziválódó állattartás jellemezte. – Irod. Gyárfás István: A jászkunok története (I–IV., Kecskemét–Bp., 1870–1885); Györffy István: Magyar nép – magyar föld (Bp., 1942); Miskolczy László–Vargha László: A Nagykunság népének építészete (Bp., 1943); Szilágyi Miklós: Adatok a Nagykunság XVIII. századi néprajzához (Szolnok, 1966); Mándoki István: Néhány kun eredetű nagykunsági tájszó (Nyelvtud. Közl., 1971); Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása (Karcag, 1973).

A Magyar Népköltési Gyűjtemény IX. kötetének címlapja

A Magyar Népköltési Gyűjtemény IX. kötetének címlapja

Szélmalom (Kengyel, Szolnok m.)

Szélmalom (Kengyel, Szolnok m.)

Díszített kiskapu (Karcag, Szolnok m.)

Díszített kiskapu (Karcag, Szolnok m.)

Régimódi magyar gazdaház (Karcag, Szolnok m., 1908)

Régimódi magyar gazdaház (Karcag, Szolnok m., 1908)