nemek szerinti munkamegosztás, nemek munkamegosztása

a legtermészetesebb, legősibb → munkamegosztás, amely a nemek közötti fizikai, fiziológiai különbségen, valamint a nő gyermeknevelő tevékenységén mint természettől eredő meghatározottságon alapszik. A nemek szerinti munkamegosztás szempontjából három nagy csoportját különítjük el a paraszti munkának: 1. női munkák: amelyeket kizárólag vagy általában a nők végeznek, s a férfiak csak szükség esetén vállalkoznak elvégzésükre. A női munkák köre időszakonként és közösségenként változhat. Ennek ellenére a magyar népterület jelentős részén s legrégebbi adataink szerint is, tipikus női munkának tekinthetők a gyermek nevelésén kívül pl. a kendermunkák, aprójószág nevelése, kenyérsütés, általában a háznál való főzés, sütés stb. (háztartás). Ezeket a munkákat férfiaknak végezni szégyen, sőt a fiúgyermeket csúfolják is érte. Ha egyedül marad a férfi, akkor ezek a munkák a családi munkaszervezetből kimaradnak, s szívességből vagy pénzért végzik rokonok, idegenek (pl. mosás, főzés stb.). Néhány női munkához bizonyos, a női nemiségből eredő kultikus cselekedet, rítus is fűződhet, s ez a női munkákat a férfimunkától még élesebben elhatárolja (pl. tyúkültetéskor a nő a lába között veszi át a tojásokat) (munkaszervezet funkciói). A női munkák a nő gyermeknevelési feladata miatt többnyire a beltelekhez kötöttek. Nagyobb távolságra csak ritkán és sohasem tartósan mennek el a nők (pl. piacra); – 2. férfimunkák: amelyeket általában férfiak végeznek, s amelyekbe a nők csak szükség esetén kapcsolódnak be. A férfimunkák jelentősebb része a férfi nagyobb erejére, teherbírására épül, s kisebb mértékben a nőkénél nagyobb, gyermektől nem kötött mozgási lehetőségére. Tipikus férfimunkáknak tekinthetők a vetés, cséplés, nyomtatás, mindennemű fogattal végzett munka (szántás, vetés, fuvarozás stb.), a házépítés legtöbb munkája, lábas jószággal való bánás stb. A férfiak munkájuk színhelyét a nagyobb távolság vagy a munka jellege miatt többnyire fogattal közelítik meg. A férfimunkák üzemhelye inkább a beltelektől távolabb eső üzemegységek; tanya, kert, határ (üzemszervezet) – A beltelek női munkáiba alkalmilag, kiegészítőként kapcsolódnak be, s rendszeresebben csak télen végeznek ház körüli munkát. A két nem munkáinak szerszámanyaga is elkülönül, fizikai erejéhez igazodik. A két nem munkái pl. az I. és II. világháború alatt és után a frontra vitt férfiak miatt jelentősen keveredtek, s ez a korábbi merevebb megkülönböztetést feloldotta. A nők helytállása a férfimunkákban kifejezetten dicsőségnek számít. A mezőgazdaság munkái az utóbbi évtizedekben azokon a területeken, ahonnan az ipari munka a férfiakat elvonja, egyre inkább a nők vállára nehezednek (pl. borsodi iparvidék, Nyírség); – 3. vegyes munkák: amelyeket mindkét nem végez vagy végezhet, s a pillanatnyi helyzettől függ, hogy nő vagy férfi vállalkozik rá (pl. a ház körüli kert művelése, kapálás stb.). – A két nem munkái nem különülnek el teljes határozottsággal. Inkább tendenciaszerűen választhatók el. Az egyes munkamozzanatok már inkább elválnak egy munkafolyamaton belül, s ezek erősen nemekhez kötöttek (pl. házépítésnél: falrakás, sárcsinálás, gerendák faragása stb. férfimunka; tapasztás, meszelés, mázolás stb. női munka). (→ még: kor szerinti munkamegosztás) – Irod. Fél Edit: A nagycsalád és jogszokásai a komárommegyei Martoson (Érsekújvár, 1944); Sz. Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban. Mátraaljai palóc asszonyok élete a múlt század második felében (Bp., 1956); Jávor Katalin: A parasztcsalád munkamegosztása egy nyírségi faluban (Debrecen, 1966).