Kemenesalja

a vasi → Hegyhát folytatásában emelkedő → Kemeneshát K-i oldalán, a Rába–Zala–Marcal folyók között fekvő terület. Egykor összefüggő erdőterület volt, amire a szintén használatos Cser, Cserhát megjelölése is utal. Jellegében alföldies, dombvidéki része karsztos. Települései a Kemeneshát szegélyterületeit ülték meg. Magyarok által a honfoglalás óta lakott. Irritált terület volt a hódoltság korában, de aránylag ledvező feltételek között fejlődött. Népessége a reformáció idején ev. vallású lett, noha területét intenzíven érintette az ellenreformáció, majd minden községében máig fennmaradtak az ev. egyházközségek. Mezővárosi központjaivá Jánosháza és Celldömölk fejlődött. Az utóbbi a vasúthálózat kiépülésével országos közlekedési csomóponttá is vált.