kilenced (lat. nonae)

a 14. sz. közepétől fogva a földesurat megillető hányad a föld minden terméséből, valamint a juhok, kecskék és méhek szaporulatából. A kilencedet a tizedtől (dézsmálás) eltérően, jogállásra való tekintet nélkül, mindenki köteles volt fizetni, ha földesúri földet használt. Beszedését a tizedhez hasonló eljárással a földesúr saját maga intézte. (→ még: terményszolgáltatás, → terragium, → úrbér)Irod. Huszthy St.: Jurisprudentia practica... (Eger, 1778); A történeti statisztika forrásai (szerk. Kovacsics József, Bp., 1957).