Király Zsiga (19. sz. első fele)

Zala, Vas és Sopron megyében tevékenykedő juhász, a → dunántúli pásztorművészet egyik kiemelkedő mestere. 1839-ből és 1845-ből datálva harom spanyolozott mángorló és két tükrös ismeretes tőle. A több színű → spanyolozás technikáját olyan pontossá, hajlékonnyá, aprólékossá tette, amit sem előtte, sem utána nem ért el más. Némely alak korábbi szórványos spanyolozott ábrázolása után voltaképp Király Zsigánál jelennek meg először figurális jelenetek. Kompozíciói: a pandurt térdre kényszerítő büszke betyár, a tölgyfa mellett sétáló juhász, mángorlóin a mulatójelenetek méltán tartoznak a magyar népművészet legtöbbet közölt alkotásai közé. A faragó pásztorokra gyakorolt hatását mutatja, hogy jeleneteit, de még számjegyeit és keretmintáit is epigonok még ötven évvel később is utánozták. – Irod. Hofer Tamás: A Néprajzi Múzeum 1961. évi tárgygyűjtése (Népr. Ért., 1962); Fél Edit–Hofer Tamás–K. Csilléry Klára: A magyar népművészet (Bp., 1969).