Királyfia Kis Miklós, Király Kis Miklós, Kis Miklós

mese- és balladahős, szerepel szólásainkban is. Nevének ma ismert első említése Bornemisza Péter Ördögi kísértetek c. művében (1578) található, majd Kerekj Jánosnak Bogáton, Tatai Jánoshoz írt levelében (1591; közli Luksics Pál, Magy. Nyelv, 26. évf.), Baranyai Decsi János Adagium gyűjteményében (1598), Hegedüs Jánosnak a Biblia tanúi c. művében (RMKT, I. 1648), 1709-ben és 1712-ben Bercsényi Miklósnak egy-egy Rákóczihoz írott levelében esik róla szó, de maga a fejedelem is emlegeti. Szilády Áron a Kyralfia név 1287. évi felbukkanása és a mesékben való előfordulása alapján nemzeti mondahősnek véli, Tarnóc Márton a névvel kapcsolatos becsmérlő kifejezések, a Királyfia Kis Miklósról szóló balladák, szólásnyomok alapján 16. sz.-i elveszett széphistória hősének tartja. – Irod. Szilády Áron: A mesékről (Magy. Nyelvőr, 1873); Tarnóc Márton: Királyfia Kis Miklós alakja régi irodalmunkban (Irod. tört. Közl., 1967); Kovács Ágnes: A népmese prozódiájáról (MTA I. Oszt. Közl., 1969).