kapu

állatoknak, fogatoknak → kerítéseken, határoló falakon való közlekedését biztosító, elmozdítható vagy kinyitható építmény. Az egyszerűbb, archaikusabb kerítéstípusoknál a kerítés egy-egy elemének kiemelésével, kiemelhetővé tételével létesítenek kapuként használható nyílást. Archaikus vidékeinken még a hatvanas években sem voltak ritkák a deszkából, sövényből készített elemelhető, eltaszítható kapuk. Nem voltak ritkák a sorompószerűen felbillenthető rúd, rudazat kapuk sem. Részben billentő, ellensúlyos, de kifordítható speciális szerkezet a tőkés kapu, melynél a kapu kétkarú emelő elvén könnyűszerrel felbillenthető, félrefordítható. A sarkon fordítható kapuk lehetnek kétszárnyúak, egyszárnyúak. Léckeretből, deszkából készültek általában, de még elvétve konzervatívabb vidékeinken fennmaradtak az elmúlt évtizedben sövénykapuk, amelyeket – általánosan elterjedt szokással – kis keréken támasztva elfordíthattak. A léc-, deszkakapuk korábbi, általánosabb formája volt, hogy a nyíló szárnyaknak a végét erős tengellyé képezték ki. Ez a tengely alul perselyben forgott, felül pedig erős vaskarika kötötte a bálványokhoz. Újabban a nyíló szárnyakat a deszkázatot, lécezést átfogó keresztpántokra felvert vas fülekkel, sarokvasakkal szerelik fel, melyek a kapubálványok kovácsolt vas csapjaira illeszthetők és fordíthatók el. A kapuk különféle szerkezetű megoldásai közvetlenül kapcsolódnak a pajták, csűrök ajtó-, kapuszerkezeteihez. A kapuk stabil elemeit, a kapubálványokat különös gondossággal alakították ki, hogy minél ellenállóbbak legyenek, vastag faderekakból készítették. Ezek alkalmasak voltak a különféle domborműves díszítésekre, faragásokra, vésésekre. Gondos, művészileg formált kapuzataink faragóművességünk legszebb darabjai közé tartoznak, egyben a falu, mezőváros reprezentációs eszközei, státusszimbólumaiként is jelentős volt szerepük. A kapubálványokat gyakran kőből faragták vagy falazták. De készítették téglából is. A kőfaragású bálványoknak különösen szép változatait publikálták Háromszékből, Pest megyéből. A falazott bálványú kapuzatok különösen mezővárosainkra, a 19. sz. második felének paraszti polgárosulására voltak jellemzőek. A kapuszerkezet időjárástól való védelmét szolgálta a kapu vízvetőkkel, fedéllel való felszerelése (→ fedeles kapu). A kapuk mellett ajtónyi személyi közlekedést szolgáló → kiskapukat, → utcaajtókat készítettek. Ezeket az archaikusabb vidékeken az ereszaljba építették be. Másutt az épülettől távolabb, a kerítésben állt a járműközlekedést szolgáló kapu mellett, azzal szerkezeti egységben. A kapuk méreteinek növekedését lehetett az utóbbi 100–150 év folyamán a polgárosulás nyomán megfigyelni. Az urbanizációval az udvarokat egyre zártabb, magasabb kerítésekkel zárták el, s a magas kerítésekhez hasonlóan magas vagy még nagyobb kapukat építettek, amelyek elfedték az épületek közvetlen udvari előterét az utcától.

Esztenakapu és kerítésrészletek (Kászon, v. Csík m.)

Esztenakapu és kerítésrészletek (Kászon, v. Csík m.)

Fonott kapu (Tiszabábolna, Borsod-Abaúj-Zemplén m.)

Fonott kapu (Tiszabábolna, Borsod-Abaúj-Zemplén m.)

Tőkéskapu (Márokpapi, Kossuth u. 70., Szabolcs-Szatmár m.)

Tőkéskapu (Márokpapi, Kossuth u. 70., Szabolcs-Szatmár m.)

Sövénykapu (Polgár, Hajdú-Bihar m.)

Sövénykapu (Polgár, Hajdú-Bihar m.)

Hétfalusi csángók által készített faragott kapu (Hosszúfalú, v. Brassó m.)

Hétfalusi csángók által készített faragott kapu (Hosszúfalú, v. Brassó m.)

Kapu (Dálnok, v. Háromszék m.)

Kapu (Dálnok, v. Háromszék m.)

Székelykapu (Korond, v. Udvarhely m.)

Székelykapu (Korond, v. Udvarhely m.)

Kászoni kiskapuk deszkából kihajtott tulipántjai (tetőnyársai; tetőnyergek, kászonaltízi kétfelé nyíló nehézkapura, középen vaspánttal, a kapuláb fedelén esztergált botocska, kapunyárs)

Kászoni kiskapuk deszkából kihajtott tulipántjai (tetőnyársai; tetőnyergek, kászonaltízi kétfelé nyíló nehézkapura, középen vaspánttal, a kapuláb fedelén esztergált botocska, kapunyárs)

Kapu (Korond, v. Udvarhely m.)

Kapu (Korond, v. Udvarhely m.)

Kiskapu (Kötegyán, Békés m.)

Kiskapu (Kötegyán, Békés m.)

Téglából falazott, meszelt pilléres, nagykapus kerítés, külön a kerítésfalba épített kiskapuval (Kány, Győr-Sopron m.)

Téglából falazott, meszelt pilléres, nagykapus kerítés, külön a kerítésfalba épített kiskapuval (Kány, Győr-Sopron m.)

A 19. sz. elején épült téglakapu a gyulai ref. templom udvarában (Békés m.)

A 19. sz. elején épült téglakapu a gyulai ref. templom udvarában (Békés m.)

A 19. sz. elején épült fedett téglakapu. A gyulai ref. templom udvarának bejárata (Békés m.)

A 19. sz. elején épült fedett téglakapu. A gyulai ref. templom udvarának bejárata (Békés m.)

Kapuzábé (Geges, v. Maros-Torda m.)

Kapuzábé (Geges, v. Maros-Torda m.)

Kiskapu faragott, díszített kő kapufalakkal, a szemöldökkövön az 1892-es építési év száma (Szigetmonostor, Pest m.)

Kiskapu faragott, díszített kő kapufalakkal, a szemöldökkövön az 1892-es építési év száma (Szigetmonostor, Pest m.)

Kapuzábé (Korond, v. Udvarhely m.)

Kapuzábé (Korond, v. Udvarhely m.)

Kétszárnyú kapu (Makó, Csongrád m.)

Kétszárnyú kapu (Makó, Csongrád m.)

A felsővályi ref. erődtemplom udvarának 18. sz.-i kapuja. Parasztácsok munkája (v. Gömör és Kishont m.)

A felsővályi ref. erődtemplom udvarának 18. sz.-i kapuja. Parasztácsok munkája (v. Gömör és Kishont m.)