körberóta

TARTALOM

körfalu

körcsárdás

a → csárdás alkalmi, néhol újabb keletű változata. Két vagy több pár szoros körben, derék mögötti kézfogással járja, ezért a páros csárdásnál szabályozottabb szerkezetű. Fő motívuma a kör forgatása. Lassú ( = 140–160) és friss ( = 180–220) részből áll, csárdászenére táncolják. Az egész magyar nyelvterületen ismert, de főként a Tiszántúlon és a Felföld keleti részén divatos. (→ még: hármas csárdás, → karikázó, → lassú magyar) – Irod. Volly István: A rac és története (Táncművészet, 1953); Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok (I–III., Bp., 1970).