rühzsírtartó

szaruból készült, alsó végén befenekelt, felső végén fadugóval ellátott, a szaru → sótartóhoz hasonló edényke. Újabb formája – a Hortobágyon a múlt század második felében elterjedt – a laposított szarusótartóhoz hasonló, fedelét azonban sarokpánt és rugós zár tartja. Fedelére még egy fémkarikához szíjat erősítettek és a juhász ezzel a szíjjal csatolta az övéhez, s a rühzsírtartó együtt lógott a késtokkal és a tűzszerszámmal. Díszítő technikája a karcolás, miként a sótartókon. Amíg a juhászok nemcsak őrizték, hanem gyógyították is a birkát, nélkülözhetetlen gyógyszerük volt a rühzsír, ill. rühkenőcs, továbbá a gálickő, amit a rüh ellen és a körömbetegségek gyógyítására használtak. Mind a rühzsírt, mind pedig a gálickövet leginkább szaruedénykében tartották. Amikor elterjedtek a korszerűbb gyógyszerek, mint pl. a kreolin, a danatol, a rühzsírtartók elvesztették szerepüket, s eltűntek a pásztoréletből. – Irod. Manga János: Magyar pásztorfaragások (Bp., 19722).

Bőrből varrt rühportartó, emberalakos dugóval (Okány, Békés m., századforduló) Bp. Néprajzi Múzeum

Bőrből varrt rühportartó, emberalakos dugóval (Okány, Békés m., századforduló) Bp. Néprajzi Múzeum

Karcolt díszítésű rühzsírtartó (Homokmégy, Bács-Kiskun m., századforduló)

Karcolt díszítésű rühzsírtartó (Homokmégy, Bács-Kiskun m., századforduló)