Sárköz

1. Tolna megyében, Szekszárd és Báta közötti ártéri, mélyfekvésű, hajdan mocsaras terület, amelyet Ny felől a Szekszárdbátai magasabb löszös dombsor lábánál folyó Sárvíz zárt a Duna mellé. Mai településeinek (Decs, Alsónyék, Báta, Öcsény, Sárpilis) határa a dombvidék területére (Szekszárdi hegyek, a → Völgység része) is átterjed. Mivel az ottani lakosság a hódoltság idején részben a Sárközbe menekült, indokolt e területrészt is hozzászámítani. A honfoglalás óta megtelepült. A középkor folyamán magasszintű fejlődést ért el, amelyet a Buda–Belgrád közötti erre vezető kereskedelmi útnak, s a dunai hajózó útnak is köszönhet. Öntudatos mezővárosi polgársága révén a reformáció egyik fontos központjává tette. A hódoltság kori változások erejére jellemző, hogy a középkori gyökerű szőlőtermesztése a középkori fehér bor termelésről átállt a balkáni görög eredetű kadarkára. A középkori vízszabályozás is megszűnt, a 19. sz. közepéig teljesen elvadult mocsárvilággá vált a sárközi falvak határának nagyobb fele. Lakosságát, melyet a hódoltság erősen megtizedelt, tovább csökkentették az ellenreformáció kitelepítései. Szomszédságába a 18. sz. folyamán nagy létszámban telepítettek németeket, akik között később viszont protestánsok is voltak. A Sárköz kontinuus községeit a 18. sz.-i népmozgalmak érintetlenül hagyták, ref. vallásgyakorlatukat is megőrizhették. A Sárköz az ármentesítés következtében a 19. sz. második felében robbanásszerű változáson ment át. Az egykori halász-pákász falvak nagyhatárú, szántóművelésre berendezkedő településekké váltak. Paraszti lakossága gyors gazdagodásnak, polgárosulásnak indult, amely azonban később a megmerevedett birtokstruktúra és az egykézés miatt nem tudott egészséges irányban fejlődni. Összekötő kapocs volt Baranya és a Duna–Tisza köze ref. paraszti közösségei és kultúrájuk között. A Sárköz népművészetének, viseletének, társadalmi kultúrájának gazdag szakirodalma van. – Irod. Kovách Aladár: Adalékok a tolnamegyei Sárköz népi halászatához (Népr. Ért., 1904); Andrásfalvy Bertalan: A sárköziek gazdálkodása a XVIII. és XIX. században (Pécs, 1965); Katona Imre: Sárköz (Bp., 1962). – 2. A Szamos és a Túr között fekvő síksági terület, Szinyérváralja és Túrterebes környéke. A 18–19. sz.-ban Szatmár megye egyik járását alkotta. A → Szamoshát és a → Túrhát része. – 3. → Kalocsai Sárköz

Jellegzetes sárközi gazdaház homlokzata, a paraszti polgárosulás időszakából (Decs, Tolna m., 1902)

Jellegzetes sárközi gazdaház homlokzata, a paraszti polgárosulás időszakából (Decs, Tolna m., 1902)