szakasztás

a székelyeknél a hóban felvett nyomon a vad (nyest, őz, szarvas, vaddisznó, medve) felkutatása. A Homoród völgyében a szakasztást a következőképpen végzik: a nyomra akadó 4–6 vadász két csoportra oszlik s ellentétes irányban – a nyomról felismert állathoz alkalmazkodva – jókora kört tesznek meg. Amelyik csoport előbb keresztezi a vad nyomát, megáll s bevárja a másik csoportot. A körből kivezető nyomnál újból két csoportra oszolva elindulnak s hasonló köralakú utat tesznek meg. A csoportos körbejárást mindannyiszor megismétlik, amíg kivezető nyomra találnak. Ha megtett körútjuk nem keresztezi a vad nyomát, tudják, hogy a vad valahol az utolsónak megtett körben lapul. Ekkor a nagyvadat igyekeznek több oldalról felcserkészni, fegyverrel elejteni, a nyestet pedig kifüstölik abból az odvas fából, amelyre nyoma vezet. A szakasztás terminológia még ismert a székelyeknél, de eredeti értelme elhomályosult, ezért a → hajtóvadászat egyéb módját is szakasztásnak mondják.