szalmakoszorú

a megszégyenítő büntetés végrehajtásának egyik eszköze volt, amelyet az örökre száműzött (→ kicsapás) személynek a községből való eltávolítása alkalmával tettek a fejére. A szalmakoszorúzást megesett leányok, házasságtörők, cégéres vétkezők (→ szégyentábla), garázdák, sikkasztók, hamis kereskedők, a községhez hűtlenkedők esetében mellékbüntetésként alkalmazták. Emléke népi leírásokban, népdalokban egyaránt előfordul. – Irod. Vajna Károly: Hazai régi büntetések (II., Bp., 1907).