székely szekér

erős, nagyméretű → egészvágás-szekér, amelyet azonban csak a medencékben, a sík vidékeken használtak. Tengelyhossza 200 cm, ennek megfelelően a vágása nagyobb a mai rendes szekérnyomnál. Rendszerint lajtorjás oldalakkal használják. Oldalait hátul lőcsös-rókoncák (ezek a lőcsök bele vannak csapolva a → rakoncákba) támasztják, elöl pedig hosszi rókoncák. A székely szekér hossza meghaladja a két → ölet. Rendszerint széna vagy learatott kévés gabona behordására használják, de a fazekasok is ilyen nagy székely szekereken viszik vásárra portékáikat, csak akkor két magas lajtorját és bütű rácsot szerelnek rá, hogy a fazekasáruból minél többet rakhassanak fel, szalmába jól beágyazva. – Irod. Haáz Ferenc Rezső: Az udvarhelyszéki székely szekér (Népr. Ért., 1932).

Ökrösszekér (Málnás, v. Háromszék m.)

Ökrösszekér (Málnás, v. Háromszék m.)

Vetőszekér (Sóvárad, v. Maros-Torda m., 1969)

Vetőszekér (Sóvárad, v. Maros-Torda m., 1969)

Székely szekér (Bágy, v. Udvarhely m., 1963)

Székely szekér (Bágy, v. Udvarhely m., 1963)