szenteltvizes korsó, szenteltvizes butykos

kis méretű korsó, amelyben a kegyhelyek szentnek tartott forrásából volt szokás vizet hozni és tárolni. Ezt a szerepet gyakran a tárgyon is jelezte a fazekas, amennyiben pl. keresztet tett az elejére és a búcsújáróhelyre utolsó feliratot, pl. „Csatkai emlék”, esetleg rövid fohászt: „Mária segijj!” Némely helyen, így Mezőkövesden a fehér alapszínű szentelvizes korsót tartották megfelelőnek.