oromzat

szélesebb értelemben az épület rövid oldala, főleg utcára néző vége. Szűkebb értelemben a csonkakontyos vagy nyeregtetős lakóházak utcára néző végének tetőzet alatti, padlásteret lezáró része. – Az oromzat megjelölésére tájanként eltérő terminusok alakultak ki: bütü (Erdély), tűzfal (Ny-Dunántúl, ÉK-Mo.), csúcsfal, homlokfal, homlok (Dunántúl), humlok (Duna–Tisza köze, Kalocsa környéke), fürfal, fürgát (Nógrád, Duna–Tisza köze), házvég, végfal (D-Alföld), vértelek (Közép-Tiszavidék, Tiszántúl), vért, front (Felvidék), üstök (D-Dunántúl), kibli (Bácska). A 19. sz. végétől országszerte elterjedt és uralkodóvá vált a tűzfal elnevezés. – A sátortetős, mindkét végén farazatos épületnek nincs oromzata. Az oromzat vagy homlokzat kiképzésére a 19. sz.-ban többféle anyagot és technikát alkalmaztak. Nádas vidéken az oromzatot nádból korcolták, majd sárral tapasztották be és bemeszelték. Országszerte elterjedt volt a vesszőből font, sárral tapasztott és meszelt, vagy a tapasztás nélküli oromzat. A deszkaoromzatok ugyancsak jellemzőnek tekinthetők a magyar nyelvterületen. A legegyszerűbb deszkaoromzatot függőlegesen egymás mellé szegelt deszkák alkották (Kisalföld, Alföld, Dunántúl). Ny- és D-Dunántúlon a deszka oromzatot vésetekkel, faragásokkal, faragott betétekkel, díszes vízvető- és széldeszkákkal, az Őrségben és Göcsejben színes festéssel, a Dunántúl É-i részén és D-Alföldön mintásra zsaluzott deszka borítással, Szeged környékén faragott lécekből kialakított napsugár ábrázolással díszítették. A 19. sz. második felében (a kőépítkezés területén előbb) terjedtek el a kővel, vályoggal, téglával felfalazott, vakolt és festett (meszelt) oromzatok, melyek a 20. sz.-ban uralkodóvá váltak a magyar nyelvterületen. A nád és vessző oromzatot gyakran, a deszka és falazott oromzatot mindig ellátták egy vagy két nyílással (padláslyuk, szellőző), mely a padlástér megvilágításán és szellőzésén kívül az oromzat díszítését is szolgálta. A falazott oromzatot gyakran díszítették vakolt évszámokkal, a tulajdonos névbetűivel, stilizált virágmintákkal, rozettákkal. A Balatontól É-ra a tetősíkon felülre falazott, a Duna–Tisza közén, a D-Alföldön és ÉNy-Dunántúlon pedig a barokkosan kiképzett oromzatok terjedtek el. Az oromzat formáját a ház tetőszerkezete és tetőformája határozza meg. Ezért a hagyományos népi építészetben tájanként más és más oromzat típusok alakultak ki. A 19. sz.-ban Ny-Dunántúlon, ÉK-Mo.-on és Erdélyben zömmel sátortetőt alkalmaztak, itt az oromzatot a farazat alkotja. A csonkakontyos, kis farazatok, oromzatok Ny- és D-Dunántúlon, ÉK- és D-Mo.-on, valamint szórványosan Erdélyben terjedtek el. A Felvidékre volt jellemző a széles vízvetővel kiképzett oromzat. A Kisalföldön és a Nagy-Alföldön a nyeregtető, és a nádból, vesszőből, deszkából, vályogból, téglából készült oromzat volt az uralkodó. A 19. sz. második felétől rohamosan tért hódított az egész magyar nyelvterületen a falazott és vakolt oromzat. (→ még: tetőformák) – Irod. Cs. Sebestyén Károly: Szegedi napsugárdíszes házvégek (Népr. Ért., 1904); Viski Károly: Bakony–balatonvidéki kőépítkezés (Bp., 1926); Vajkai Aurél: Balaton melléki présházak (Bp., 1958); Tóth János: Göcsej népi építészete (Bp., 1965).

Festett deszkaoromzat részlete (Gősfa, Zala m., 19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Festett deszkaoromzat részlete (Gősfa, Zala m., 19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum

„Napsugár díszes” deszkaoromzat (Zenta, v. Bács-Bodrog m., 20. sz. eleje)

„Napsugár díszes” deszkaoromzat (Zenta, v. Bács-Bodrog m., 20. sz. eleje)

Torombakötéses, fűrészelt rátét díszítésű oromzat (Martos, v. Komárom m., 20. sz. eleje)

Torombakötéses, fűrészelt rátét díszítésű oromzat (Martos, v. Komárom m., 20. sz. eleje)

Vakolatdíszes oromfal présházon. Felirata: N.D.M.N.K.J. 1826. (Kővágóörs, Veszprém m.)

Vakolatdíszes oromfal présházon. Felirata: N.D.M.N.K.J. 1826. (Kővágóörs, Veszprém m.)

Vakolatdíszes oromfal, szőlőbeli présházon. Felirata: Szabó Flórián, Anno 1852 (Szigliget, Veszprém m.)

Vakolatdíszes oromfal, szőlőbeli présházon. Felirata: Szabó Flórián, Anno 1852 (Szigliget, Veszprém m.)

Oromfalas lakóház a 19. sz. végéről (Konyár, Hajdú-Bihar m.)

Oromfalas lakóház a 19. sz. végéről (Konyár, Hajdú-Bihar m.)

Szabó Pál háza (Lesencefalu, Veszprém m., 1830)

Oromzat
Szabó Pál háza (Lesencefalu, Veszprém m., 1830)

Vakolatdíszes oromfalú lakóház (Nemesvita, Veszprém m., 1893)

Vakolatdíszes oromfalú lakóház (Nemesvita, Veszprém m., 1893)