orosházi hímzés

a → régi tiszántúli hímzések egyik csoportja. Feltehetően nem csupán egyetlen mezőváros hímzésanyaga. Egyik jellemzője, hogy csak szálszámolásos emlékei vannak nagyszámú kendervászon párnavégen. Mintakincse igen változatos, tiszta rajzú, egy-egy minta megszerkesztésénél csak a fő mondanivalóra szorítkozik. A jól ismert pelikános, négyes tulipános, kakastaréjos vagy hullámindás-makkos motívumok többféle elrendezésben is jelentkeznek. A párnavégeken előfordul a dunántúli szerkesztésmód: a keskeny középmező, széles peremdísszel; megtalálni a Vásáhelyről már ismert szerkesztést: a perem a középhím motívumait ismétli vagy variálja pl. a négyes tulipános mintánál, s végül gyakoriak azok a párnavégek, amelyeken igen széles a középmező és mellette elenyésző a perem. Itt a két peremdísz sokszor eltérő vagy az egyik peremdísznek van kísérő szegélycsíkja is, míg a másik vékony záróvonalhoz simul. Fő színek: a rozsdabarna, sötétzöld, fekete, kék. Egyes példányait különösen vastag szőrfonallal varrták. – Irod. Fél Edit: Ungarische Volksstickerei (Bp., 1961); Knotik Márta: Keresztszemes szőrhímzések a Délalföldön (Móra Ferenc Múz. Évkve, 1970–71).

Párnavég részlete. A középmezőben mértanias elemek sora, a szélén virágbokrok sora (Orosháza, Békés m., 19. sz. első fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Négyes tulipános mintával díszített párnavég (Orosháza, Békés m., 18–19. sz. fordulója) Bp. Néprajzi Múzeum

Szőrfonállal varrt párnavég, hullámindáiban palmettás motívumok (Orosháza, Békés m., 18–19. sz. fordulója) Bp. Néprajzi Múzeum

Orosházi hímzés
Párnavég. Szőrfonállal kivarrt kendervászon
(Orosháza, Békés m., 18. sz.), Bp. Néprajzi Múzeum