palócok

a 19. és 20. sz.-ban a Mátrától és a Bükktől É-ra fekvő medence jellegű területek, ill. az Ipoly völgye (Ipolyságig) magyar parasztságának népi neve. Az adott földrajzi kereteken belül az elnevezés alapján pontosan megállapíthatatlan a palócok lakóhelyének kiterjedése, mivel a szó a parasztság körében gúnyos, pejoratív jelentésű. A palócok írásos említése a 17. sz. óta ismert. – A palóc név az orosz, lengyel palovec ’kun’ jelentésű szó átvétele, azonban valószínűleg a → kunok 13. sz.-i tömeges beköltözése előtt kis csoportokban, a magyarság között megtelepült kun elemek megjelölésére szolgált. Feltehetően rájuk utal a bélapátfalvi kolostor „kunok bélháromkúti apátsága”-ként (Abbatia Trium Fontium de Beel Cumanorum) való említése (1232). Így joggal tekinthetjük a korai 19. sz.-i néprajzi irodalom alapján is Bélapátfalva szűkebb környékét a palócok eredeti (19. sz. előtti) településhelyének. Hasonlóan történetileg mély gyökerű és hiteles lehet egyes mátrai helyeknek a palócokhoz való kötése. A korai Árpád-kori hevesi–borsodi palóc–kun telepek szórványosak, elszigeteltek lehettek, ezért a palócok – más csoportoktól eltérően – nem kaptak közjogi kedvezményeket, kiváltságokat, és nem történt letelepítésük rögzítése krónikáinkban, okleveleinkben sem. Nyelvi és népi felszívódásuk a környék lakosságába rendkívül gyors lehetett, beolvadásuk a 13. sz. első felében befejeződött. Amikor még az egri püspök környezetében voltak török nyelvet ismerő papok, és a kunok beköltözése és huzamos mo.-i jelenléte nem konzerválhatta a Mátra környékén élő palócok kun nyelvét, népiségét. Így az egykori népnév egy-két szűkebb településcsoport lakóinak megkülönböztető nevévé válhatott a kései középkorra, és írásos nyoma csak szórványosan bukkant fel a 17. sz.-ban tömegesebbé váló forrásanyagban. A 19–20. sz. folyamán az élő népi hagyomány alapján palócnak tartott szűkebb csoport kultúrájával, nyelvjárásával rokonságot mutató táji környezetre egyre tágabb határok között alkalmazták a palóc megjelölést. Így pl. az Ipolytól Ny-ra eső terület É-i részét a Vágig Ny-i, a K-re esőt a Hernádig K-i palóc területként kezelték (→ Palócföld). Ez az eljárás ahistorikus, mivel a 18–19. sz. legfeljebb a késő középkorban gyökerező társadalmi, gazdasági, kulturális jellemzőit egy történetileg is nagyon nehezen követhető, a nagytáji keretekben kezdettől fogva már csak létszáma miatt is alárendelt szerepet játszó korai Árpád-kori csoporttal való azonosítást sugallja. – A kérdés néprajzi vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a kutatást sokáig olyan néprajzi munkák határozták meg, amelyek nem voltak módszertanilag és kritikailag megalapozottak. Hasonlóképpen problematikus a korábbi nyelvészeti irodalom ún. palóc nyelvjárás fogalma, amely néhány hangtani jelenség alapján az északi magyar nyelvterület nagy részét a palócokhoz köti, palócokról nevezik el. – Irod. Szeder Fábián: A palóczok (Tud. Gyűjt., 1819); Hunfalvy Pál: Magyarország Ethnographiaja (Bp., 1876); Pintér Sándor: A palócokról (Bp., 1880); Malonyay Dezső: Hont, Nógrád, Heves, Gömör, Borsod magyar népe. A palócok művészete (Bp., 1922); Módszerek és feladatok (szerk. Bakó Ferenc, Eger, 1969); Kocsis Gyula: Bibliográfia a palócok kutatásához (Eger, 1974); Manga János: Palócföld (Bp., 1979).


Menyecskék ünnepi viseletben, a jobb oldali újmenyecske főkötőben (Hollókő, Nógrád m., 20. sz. második fele)

Ünneplőbe öltözött leányok (Buják, Nógrád m., 1930-as évek)

Ünneplőbe öltözött leányok (Buják, Nógrád m., 1930-as évek)

Menyecskék ünnep délutáni viseletben (Nagylóc, Nógrád m., 1930-as évek)

Menyecskék ünnep délutáni viseletben (Nagylóc, Nógrád m., 1930-as évek)

Református templom harangtornya (Hubó, v. Gömör m., 19. sz. első fele)

Református templom harangtornya (Hubó, v. Gömör m., 19. sz. első fele)

Lakóház (Gömörmihályfalva, v. Gömör m., 19. sz. második fele)

Lakóház (Gömörmihályfalva, v. Gömör m., 19. sz. második fele)

Utcarészlet (Hollókő, Nógrád m., 1970-es évek)

Utcarészlet (Hollókő, Nógrád m., 1970-es évek)

Lakóház (Drégelypalánk, Nógrád m., 1964)

Lakóház (Drégelypalánk, Nógrád m., 1964)

Mikszáth Kálmán szülőháza. Falusi lakóház a 19. sz. első feléből (Mikszáthfalva-Szklabonya, v. Nógrád m.)

Mikszáth Kálmán szülőháza. Falusi lakóház a 19. sz. első feléből (Mikszáthfalva-Szklabonya, v. Nógrád m.)