palotás

ünnepélyes tartású, lassú nemesi tánc, 19. sz.-i társastánc és színpadi változata. Elnevezését nyilvánvalóan a nemesség hajdani tánchelyéről, a várak, kastélyok, udvarházak díszterméről (palota) nyerte. E tánc nevének említése a 19. sz. elejétől fordul elő (Sándor István, 1801). A múlt század második felében a → táncmesterek több báli palotást alkottak (pl. Tóth Samu, Kinszky Károly). A falusi tánciskolák vizsgabáljára a vidéki táncmesterek bálnyitó vagy bemutató céljából számos sematikus palotás változatot állítottak össze: sétapalotás, díszpalotás stb. Ny-Dunántúl egyes vidékein (pl. Őrség) a páros lassú csárdást is gyakran palotásnak nevezték. (→ még: népies műtáncok, → tánciskola) – Irod. Róka Pál: A táncművészet tankönyve (Bp., 1900); Réthei Prikkel Marián: A magyarság táncai (Bp., 1924); Pesovár Ferenc: Táncmesterek a szatmári falvakban (Tánctud. Tanulm., 1959–60, Bp., 1960).

Palotás a „Magyar úri bál csárdás” c. zenemű címlapja (1864)

Palotás a „Magyar úri bál csárdás” c. zenemű címlapja (1864)