paraszti írásbeliség

e fogalomhoz tartozik minden alkalmi és rendszeres feljegyzés, → felirat, verses, ill. prózai írás, amelyet parasztemberek különböző céllal – általában csak maguknak, ritkábban nagyobb közösség számára –, a megőrzés igényével írtak. A paraszti írásbeliség nagyobb része nem népköltészeti igényű alkotás, de a paraszti kultúrának fontos alkotórésze. A paraszti írásbeliség szerepe és jelentősége a 19. sz. második felétől nőtt meg, részint az 1868-as népiskolai törvény hatására, melynek következtében mind nagyobb tömegekhez jutott el az írásbeliség, részint pedig azért, mert a felbomló feudális társadalomban a népköltészet hagyományos, szóbeli megnyilatkozási formája elveszítette korábbi kizárólagosságát. A paraszti írásbeliség legkorábbi és legegyszerűbb formája a különböző használati tárgyakra, épületelemekre, fejfákra stb. írt nevek, dátumok, 1–2 mondatos feliratok; valamint a személyes és gazdasági vonatkozású, bibliai, ill. kalendáriumi, ládabeli bejegyzések. A paraszti írásbeliség nagyobb terjedelmű, összefüggő alkotásai 2 nagy csoportra oszthatók: 1. A másolások során létrejött parasztkéziratok, amelyek vagy a szóbeli, közösségi hagyomány írásos rögzítései, vagy a különböző népies irodalmi alkotások és ponyvanyomtatványok másolatai. Ezeket a másolatokat – néha tartalmuk, néha funkciójuk szerint is csoportosítva – kéziratos füzetekbe vagy könyvekbe, az ún. nótás, ill. daloskönyvekbe gyűjtötték össze (→ daloskönyv, → énekeskönyv, → katonakönyv, → vőfélykönyv stb.). A paraszti írásbeliség egyik sajátos megnyilatkozási formája a mesterlegények vándorlókönyve, amely az illető mesterség korabeli szabályairól, eszközkészletéről tudósít. – 2. Az önálló fogalmazású, egyéni célokra készített, egyéni gondolatokat kifejező verses és prózai alkotások már az alkotó paraszti írásbeliség megnyilvánulásai. Ilyenek a: levél (→ verses levél), napló, krónika (→ parasztkrónika), önéletrajz (→ parasztönéletrajz), ill. a népköltők, hírversírók munkái (→ népi verselő). Mindezeket az alkotásokat a hagyományos szóbeli, közösségi parasztkultúrán túllépő személyes igények hívták életre. Műfaji mintáik valószínűleg irodalmiak voltak, stílusuk, kifejezésmódjuk, frazeológiájuk viszont a hagyományos népköltészeti alkotásokéval rokon. A paraszti írásbeliség műfaji gazdagsága és a szóbeli hagyomány melletti jelentősége egyenes arányban nő parasztságunk iskolázottságának mértékével, az írás-olvasás általánossá válásával. A levélírás-olvasás pl. igen gyakori motívuma 20. sz.-i népdalainknak: „Édösanya levelet írt | Katona fiának…”, „Elment az én babám idegen országba, | Azt írta a levélbe, menjek én utána…”. – A paraszti írásbeliség alkotásainak néprajzi forrásanyagként való értékelése még nem, folklorisztikai feldolgozása pedig csak részben történt meg. S bár a paraszti kéziratok gyűjtése eddig nem volt rendszeres, a bp.-i Néprajzi Múz. Adattárában, a vidéki múz.-okban és levéltárakban számos emlékét őrzik népünk írásbeliségének. – Irod. Bedrich: Pisemnictá a lidová tradice (Olomouc, 1938); Bözödi György: Írásos népi műveltség (Termés, 1944); Eckhardt Sándor: A legrégibb parasztlevelek nyelve és stílusa (Magyar Nyelvőr, 1950); Takács Lajos: Népi verselők, hírversírók (Ethn., 1951); Ujváry Zoltán: Népi kéziratos verseskönyveink (Műveltség és Hagyomány, 1960); Ortutay Gyula: Az iskolai nevelés szerepe parasztságunk kultúrájában (Ethn., 1962); Gyenis Vilmos: Emlékirat és parasztkrónika (Irod. tört. Közl, 1965).

Emléklap, a család tagjainak megörökítésére, a családfő halála után készítette Piktor Borbély Mihály (Szalkszentmárton, Bács-Kiskun m., 1881) Bp., Néprajzi Múzeum

Emléklap, a család tagjainak megörökítésére, a családfő halála után készítette Piktor Borbély Mihály (Szalkszentmárton, Bács-Kiskun m., 1881) Bp., Néprajzi Múzeum

Ácsolt láda elejének részlete évszámmal (Borsodnádasd, Borsod-Abaúj-Zemplén m., 1862) Bp. Néprajzi Múzeum

Ácsolt láda elejének részlete évszámmal (Borsodnádasd, Borsod-Abaúj-Zemplén m., 1862) Bp. Néprajzi Múzeum

Kaszalay Ferenc szűcslegény mintakönyvének két lapja, lapozásra biztató tréfás felirattal (Szeged, 1836) Bp. Néprajzi Múzeum



Kaszalay Ferenc szűcslegény mintakönyvének két lapja, lapozásra biztató tréfás felirattal (Szeged, 1836) Bp. Néprajzi Múzeum

Sírkőfelirat (Magyarvalkó, v. Kolozs m., 1957)

Sírkőfelirat (Magyarvalkó, v. Kolozs m., 1957)

Dísztörülköző a házi erényeket felsoroló, beszőtt felirattal (Érsekcsanád, Bács-Kiskun m., 1808) Bp. Néprajzi Múzeum

Dísztörülköző a házi erényeket felsoroló, beszőtt felirattal (Érsekcsanád, Bács-Kiskun m., 1808) Bp. Néprajzi Múzeum

Szerelmi ajándékba készített gereblye részlete a készítő megnevezésével (Gyerőmonostor, v. Kolozs m., 1884) Bp. Néprajzi Múzeum

Szerelmi ajándékba készített gereblye részlete a készítő megnevezésével (Gyerőmonostor, v. Kolozs m., 1884) Bp. Néprajzi Múzeum