párta, szűzpárta

1. a leányok fejét a szüzesség jelképeként övező pánt. A párta merevségét biztosító vasvázat vagy kéregpapírt finom textíliával vonták be és bélelték, islóggal, drágakőutánzatokkal, ezüst-, aranycsipkével (sík aranyos párta a Felvidéken), → aranyhímzéssel (Hajdúság), gyöngyökkel díszítették. Ez utóbbiak elhelyezése szerint ágas- vagy folyópárta (Kalotaszeg) néven említették. A pántot hátul, a fej kerületéhez igazítva madzaggal húzták össze, a csatlakozást szalagköteggel takarva, amelyben a pántlikák száma általában páratlan volt (Erdély). A pártát az Alföldön „gyönggyel megrakott tűkkel” is biztosították. – Formai változatai és viselési módja szerint megkülönböztetünk keskeny karika-, koszorú- vagy abroncspártát, amelyet a homlok fölé vízszintesen elhelyezve valószínűleg országszerte viseltek, legtovább az Alföldön és Erdélyben maradt meg. A párta másik, Erdély keleti felében ismert típusa a széles kontypárta, amely a leányok kontyát három oldalról keretezte. A középen magasodó előpártát pedig fejtetőre helyezték. A pártának ezt a változatát a sárközi tülkös vagy csücsökpárta képviselte, amelyet újabb nagybársony, ill. nagypárta követett. – A párta a honfoglalás korában is tartozéka volt a női fejviseletnek. A 13–15. sz.-i folytonosságát régészeti anyag bizonyítja. A 15–18. sz.-beli leány karika- és előpárták és asszonyi kontypárták a nemesi női viseletben az európai koronka és diadém hatásának megfelelő formai változatokat mutatták. Bár a 17. sz.-i adatok szerint a párta pl. a debreceni közrend leányainak ékessége is volt, paraszti divatja csak a 18. sz.-tól ismert. A múlt század derekán még pártában esküdött a debreceni menyasszony, de újabb leányfejdíszek, a → homlokbársony, a → pintli és a → koszorú már a század elején általában a párta örökébe léptek. A menyasszonyi fejdíszként használt koszorú sok helyen örökölte a párta nevét is. – Irod. Papp László. A kecskeméti viselet múltja (Népr. Ért., 1930); Szabó Kálmán: Honfoglalás kori párták (Folia Archeol., 1955); Fél Edit–Hofer Tamás–K. Csilléry Klára: A magyar népművészet (Bp., 1969); Faragó József–Nagy Jenő–Vámszer Géza: Kalotaszegi magyar népviselet (Bukarest, 1977). – 2. A leányfejéken kívül a Dunántúlon a gatya és a pendely → korcának neve. – Irod. Györffy István: Viselet (A magyarság néprajza, I., Bp., 1941–43).

Gyöngyös abroncspárta (Hajdúság, 19. sz. első fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Gyöngyös abroncspárta (Hajdúság, 19. sz. első fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Leány gyöngyös pártában (Magyarvalkó, v. Kolozs m., 1894)

Leány gyöngyös pártában (Magyarvalkó, v. Kolozs m., 1894)

Leány művirággal díszített „nagypártában” (Sárpilis, Tolna m., 1938)

Leány művirággal díszített „nagypártában” (Sárpilis, Tolna m., 1938)

A középső leány gyöngyös pártában hátulról (Méra, v. Kolozs m., 20. sz. második fele)

A középső leány gyöngyös pártában hátulról (Méra, v. Kolozs m., 20. sz. második fele)

Leányok gyöngyös pártában, templomból jövő asszonyok között (Vista, v. Kolozs m., 1970-es évek)

Párta
Leányok gyöngyös pártában, templomból jövő asszonyok között (Vista, v. Kolozs m., 1970-es évek)