pásztorbér

a legelőkön járó állatok őrzésére fogadott pásztoroknak a legeltetés időszakára megállapított fizetése. A legelőbirtokos → község, → közbirtokosság, vagy → legeltetési bizottság évről évre állapítja meg a pásztorbért, a legelőre hajtott → számosállatonként. A külső pásztorok (csikós, gulyás, kondás, nyájjuhász) bére két részből állott: 1. természetbeni, 2. készpénz vagy gabonajárandóságból. A pásztorbért a számadó kapta, ő fizette belőle a → bojtárokat. A természetbeni járandóság, meghatározott számú állat ingyen legeltetése, az éves juhász számára kommenció (gabona, tüzelő, lakás) és a vasárnapi tej volt. Az újabb korban a régi sorkoszt helyébe gabonajárandóság vagy készpénz lépett, a régi → bocskorpénzt is beleszámították a pénzbérbe. A házhoz naponta hazajáró állatok pásztorai közül a → csordás csak a legeltetési időszakra, a → csürhés egész évre kapott fizetést. – Irod. Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon (Bp., 1959); Szebeni Géza: A csíki juhászat (Ethn., 1962); Paládi-Kovács Attila: A keleti palócok pásztorkodása (Debrecen, 1965).