realizmus

a művészi módszer történetileg kialakult típusainak egyike. Folklórbeli jelentésének kérdése rendkívül vitatott, megnyugtató megoldásával máig sem találkozunk a szakirodalomban. Abban a kutatók többsége egyetért, hogy az osztálytársadalmak polgári fejlődési szakaszát megelőzően a népi tömegek esztétikai objektivációi nem lehetnek a realizmus módszerével alkotottak. A polgári fejlődés szakaszában viszont, egyes szerzők véleménye szerint a folklórban is megjelenik a realizmus, ha nem is mint tipológiailag szükségszerű jelenség, hanem mint potenciális lehetőség. Ezzel kapcsolatban – hangsúlyozván a művészi módszerrel kapcsolatos kérdések nagyfokú tisztázatlanságát, ebből eredően a pontos definíciók lehetetlenségét – arra kell rámutatnunk, hogy amennyiben kollektív-szinkrétikus művészet, módszerei fejlődésének egyetlen szakaszán sem lehetnek azonosak a hivatásos művészetek módszereivel: ennélfogva a realizmus fogalom is, ha egyáltalán használhatjuk a folklórra nézve, semmiképpen sem azonos tartalmú az irodalmi, képzőművészeti stb. fogalmával. – Irod. Bogatirev, P. G.: Hudozsesztvennie metodi folklora i tvorcseszkaja individualnoszty noszityelej i tvorcov narodnoj poezii (Hudozsesztvennij metod i tvorcseszkaja individualnoszty piszatyelja. Moszkva, 1964); Guszev. V. J.: Esztyetyika folklora (Leningrád, 1967); Voigt Vilmos: A folklór esztétikájához (Bp., 1972).