réti hadnagy

a községi és köztulajdonú rétek, kaszálók felügyeletével megbízott, a közösség alkalmazásában álló személy neve a Körös–Tisza vidékén a 19. sz.-ig. A réti hadnagy megfelelője volt Mohács környékén a rétpásztor, a Székelyföldön és Szabolcsban a szénabíró, Háromszékben a fűbíró. Brassó városa már a 16. sz.-ban is alkalmazott szénaőröket, akik kaszálás idején lóháton járták a határt. A réti hadnagynak részben megfelelő, elterjedtebb elnevezése a kaszálócsősz. – Irod. Dorner Béla: Az erdélyi szászok mezőgazdasága (Brassó, 1910); Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsó folyása vidékének rétgazdálkodása (Népr. Közl., 1957); Andrásfalvy Bertalan: A mohácsiak állattartása 1686-tól 1848-ig (II., Bp., 1970).