rimaszombati bútor

asztalosbútor, az 1770-es évektől a 19. sz. derekáig két eltérő stílusát ismerjük. Az első stílus az e korbeli gömöri–borsodi templomberendezéseken dívó színes márványozást alkalmazza a bútorfestésben, némi indadísszel párosítva. A 19. sz.-ban fellépő második stílusra jellemző a kék, esetleg vörös alapon szétterülő egyetlen hatalmas virágbokor, nagy fehér, piros, sárga virágokkal. A rimaszombati bútor néhány példánya a Mátra és Bükk környéki falvakba is eljutott. Az első stílus márványozott felületdíszítésének hatása a gömöri áruk keleti piacának megfelelően, egész Hajdú és Bihar megyéig érvényesült, másrészt a virágozásban a → miskolci bútor részéről némi viszonthatásra is következtetni lehet. – Irod. K. Csilléry Klára: A Bútor- és Világítóeszköz-gyűjtemény gyarapodása (Népr. Ért., 1970); K. Csilléry Klára: A magyar nép bútorai (Bp., 1972).

Menyasszonyi láda, tetejének belső lapján a tulajdonos nevével (Rimaszombat, v. Gömör m., 1788) Bp. Néprajzi Múzeum

Menyasszonyi láda, tetejének belső lapján a tulajdonos nevével (Rimaszombat, v. Gömör m., 1788) Bp. Néprajzi Múzeum

Menyasszonyi láda márványozott díszítéssel, rimaszombati műhelyből (Csetnek, v. Gömör m, 1783) Bp. Néprajzi Múzeum

Menyasszonyi láda márványozott díszítéssel, rimaszombati műhelyből (Csetnek, v. Gömör m, 1783) Bp. Néprajzi Múzeum

„Rózsaláda” rimaszombati műhelyből (Mátraderecske, Heves m., 1847) Bp. Néprajzi Múzeum

„Rózsaláda” rimaszombati műhelyből (Mátraderecske, Heves m., 1847) Bp. Néprajzi Múzeum