vad barát, rúgott barát

számos tréfa és tréfás mese hőse. Az egykor jámbor, jó családból származó szerzetesnek gyakori udvarlásai miatt konfliktusa támad a renddel, ezért elbocsátják. Az asszonyok egy faluban megkergetik. Különböző tréfás, olykor veszélyes kalandokat él át. Sok házasságot ígér, többször nősül. Számos alkalommal menekülni kényszerül. Pogány törökök közé kerül, ahol elhagyja hitét. Mint mindig, itt is talpra esik, itt is meggazdagszik. Végül mégis a pokolra jut. – A róla szóló történetek szinte kerek ciklust alkotnak, különösen a keleti német, a nyugati szláv és a szomszédos területeken ismert. Mo.-on csak a Felföld nyugati és középső területein jegyezték le változatait. Az AaTh 598 típusszám alapján török kalandjának meséjét Honti János 321-es számmal jelölte, különben nehezen katalogizálhatók. A történeti kutatások szerint kapcsolatot mutat a vágáns és a → latrikánus költészettel (→ még: latorének), annak kedvelt, jellegzetes alakja lehetett. – Irod. Schweinherder, J.: Der vertriebene Mönch (Tirnau, 1929); Lienkmann, A.: Typen der westslawischen Volksmärchen (Göttingen, 1937); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (I–II., Pécs, 1957); Vangyalejeva, M. J.: Problemi szkaszki besnevo monaha (Leningrad, 1962).

Borotvatartó, oldalán a „vadász temetése” ábrázolásával, spanyolozással készült. Német Mihály műve (Zalatárnok, Zala m., 1869) Bp. Néprajzi Múzeum

Borotvatartó, oldalán a „vadász temetése” ábrázolásával, spanyolozással készült. Német Mihály műve (Zalatárnok, Zala m., 1869) Bp. Néprajzi Múzeum