vadszőlő

1. a vadon termő vagy elvadult szőlők neve, amelyek hegy- és síkvidéki erdőkben, folyók mentén, így különösen a Duna és Tisza ártereiben találhatók (lat. Vitis silvestris, Vitis riparia). A vadszőlőt a középkori herbariumok szerint gyomor és seb gyógyítására alkalmazták. A szabolcsi erdőkben és a Duna mellékén a vörös bogyójú vadszőlőt étkezésre és borkészítésre is használták. Újabban D-Hevesben az oltványkészítésnél vadon termő ún. tiszai ripáriát alkalmazzák vadalanyként. – 2. A házak falára felfutó dísznövény (lat. Parthenocissus). – Irod. Terpó András: Adatok a hazai vadontermő Vitis-ek ismeretéhez (Előzetes közlemény, A Kertészeti és Szőlészeti Főisk. Évkve, 1962); Hegedűs Ábel–Kozma Pál– Németh Márton: A szőlő (Magyarország kultúrflórája 26.) (Bp., 1966).