vargyasi bútor

→ asztalosbútor, emlékei a 19. sz. elejétől maradtak fenn. A → székely bútor egyik legigényesebben kivitelezett, arányos kompozíciójú virágtövekkel gazdagon festett változata. Különösen szépek a hosszúkás téglalap alakú tékalapok, amelyeket néha íves, esetleg áttört faragású orom koronáz. Jellemző a vargyasi bútorra az égszínkék (templomkék, székelyszín) vagy esetleg bordópiros alap és az élénk színű, sajátos stilizálású virágozás. A vargyasi bútor egyedi stílusának a kialakításában és továbbvitelében döntő, szinte kizárólagos szerepe volt a → Sütő festőasztalos családnak. A vargyasi bútornak a szomszédos községek bútorfestésére gyakorolt erős hatása bútorfestő iskolaként értékelhető. – Irod. Kós Károly: A vargyasi festett bútor (Kolozsvár, 1972).

Ágyvég, Sütő Béla műve (Vargyas, v. Udvarhely m., 1943) Bp. Néprajzi Múzeum

Vargyasi bútor
Saroktéka, készült 1852-ben, a Sütő asztalos család műhelyében (Vargyas, v. Udvarhely m.) Bp. Néprajzi Múzeum