vásározás

a → vásárokra való járás, árusítás és vétel, az árucsere összefoglaló neve. A vásározás köre a vásárkörzetre terjed ki. Minden vásárnak, piacnak megvan a maga vásár-, ill. piackörzete. Ez egyes esetekben nagyon kiterjedt. A vásárokra a vásárkörzet lakosai mezőgazdasági termékeiket, állataikat viszik eladni, hogy ott iparcikkeket, használati eszközöket vegyenek. A vásárok vevői egyrészt a vásárkörzetből kerülnek ki, másrészt távolabbi helyekről, vidékekről jönnek. Piacok esetében kevésbé jelentős az iparcikkek, használati tárgyak vétele, inkább a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek eladása a fontos. – Irod. Diczig Alajos: A vásárok és a vásározás (Debrecen, 1933); Vagács András: Vásárvonalak a Kárpátok vidékén (Bp., 1946); Márton Béla: Hajdúnánás vonzási területe (Debrecen, 1949); Eördegh Béla: Debrecen piacainak szállítóterületei (Földr. Közl., 1953); Dankó Imre: Tiszántúli vásárok–piacok (Vásártörténet–hídivásár, Debrecen, 1976); Vasas Samu: A vásárosok hagyományos beszállóhelyei Bánffyhunyadon (Népismereti Dolgozatok, Bukarest, 1980).

Áruszállító fuvarosok a 18. sz.-ban (rézmetszet)

Áruszállító fuvarosok a 18. sz.-ban (rézmetszet)

Szekérről fát áruló székely (Metszet a Vasárnapi Újságból, 1869)

Szekérről fát áruló székely (Metszet a Vasárnapi Újságból, 1869)