verdung (ferdunk)

ném. eredetű (Vierding), kettős jelentésű szó. A 17. sz. közepéről (1643) ismeretes első említése. 1. a különféle mértékegységek negyedrésze, (→ fertály), de különösen a → font negyedrésze, mint ilyen régi mértékegység is. – 2. Űrmérték, kb. 2 dl tartalmú. Másodsorban jelenti azt a 2 dl-es (füles, zománcozott) mérőedényt, amellyel leginkább tejfölt mérnek a piacokon. A verdung ilyen értelemben szinte az egész magyar nyelvterületen ismert.