vízimalom

vízi energiával működő → malomszerkezet, amely őrlésre, darálásra, hántolásra, kásatörésre, fűrészelésre, kallásra, lomozásra, kovácsolásra, csőfúrásra, érc, ásvány zúzására stb. szolgálhat. Működtettek vízi energiával működő malomszerkezeteket bányáknál is víz szivattyúzására stb. A vízimalomnak számos változata alakult ki. Építettek patakmalmokat (→ patakmalom), folyami malmokat (→ folyami malom), voltak vízimalmok, amelyek stabil építményként álltak a hasznosítandó víz mellett, s voltak vízen úszó hajómalmok (→ hajómalom). Meghajtó szerkezetük szerint is további osztályozást lehet végezni. – A vízimalmok ókori eredetű mechanizmusok. Szélesebb körben Európában a feudalizmus időszakában terjedtek el. Legegyszerűbb formában a kanalas malom hasznosította a vízi energiát. Fejlettebb vízimalmok, így a különféle patakmalmok, ill. folyami malmok vízjárás sajátosságaihoz, szeszélyességéhez jobban alkalmazkodó mechanizmusokkal működtek, ezek közös vonása, hogy a forgás sebességét és a forgás tengelyének irányát a fogaskerék alkalmazásával tetszés szerint meg lehetett változtatni, határozni. A malomszerkezetek szükség szerint a forgó mozgást egyenes irányú mozgássá is át tudták alakítani. A vízimalmok működését szolgáló kiegészítő építmények, csatornák, zsilipek, víztárolók stb. a paraszti vagy falusi mesterség technikai színvonalának magas teljesítményei voltak. A vízimalmok tulajdonképpen az európai feudalizmus és a késő középkor technikai tudásanyagát őrizték népi ismeretanyag szintjén századunk derekáig, amikor a hazai technikai fejlődés oly mértékben meghaladta a berendezések szakmai, szervezési színvonalát, hogy felszámolásukat állami támogatással megindították. Ma már legfeljebb néhány energiaellátásban hátrányos helyzetű kistájunkat kivéve nem használnak vízimalmokat, de egyes helyeken mint ipari vagy népi építészeti, technika-történeti műemléket helyreállították, gondozzák berendezéseiket. – Irod. Lambrecht Kálmán: A magyar malmok könyve (Bp., 1914); Takáts Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI–XVII. századból (Szerk. Benda Kálmán, Bp., 1961); Pongrácz Pál: Régi malomépítészet (Bp., 1967); Kecskés László: Komáromi mesterségek (Pozsony, 1978).

Vízimalom (Tata, Komárom m., 1972)

Vízimalom (Tata, Komárom m., 1972)

Középkori eredetű vízimalom (Örvényes, Veszprém m., 1975)

Középkori eredetű vízimalom (Örvényes, Veszprém m., 1975)

Vízimalom Nagyvárad látképén (Ismeretlen mester rézkarca, 1617)

Vízimalom Nagyvárad látképén (Ismeretlen mester rézkarca, 1617)

Vízimalom (Jósvafő, Borsod-Abaúj-Zemplén m., 19. sz. közepe)

Vízimalom (Jósvafő, Borsod-Abaúj-Zemplén m., 19. sz. közepe)

Vízimalom (Bokod, Komárom m., 18. sz. vége)

Vízimalom (Bokod, Komárom m., 18. sz. vége)

Vízimalom (Kapolcs, Veszprém m., 18. sz.)

Vízimalom (Kapolcs, Veszprém m., 18. sz.)

Felülcsapós vízimalom (Köröstárkány, v. Bihar m., 1964)

Felülcsapós vízimalom (Köröstárkány, v. Bihar m., 1964)

Vízimalom belseje. A búza beöntése (Örvényes, Veszprém m., 1975)

Vízimalom belseje. A búza beöntése (Örvényes, Veszprém m., 1975)

Vízimalom belseje, őrlőgépek (Örvényes, Veszprém m., 1975)

Vízimalom belseje, őrlőgépek (Örvényes, Veszprém m., 1975)

18. sz.-i malom (Örvényes, Veszprém m.)

Vízimalom
18. sz.-i malom (Örvényes, Veszprém m.)