Xantus János (Csokonya, 1825–Bp., 1894)

természetkutató, utazó, etnográfus, a MTA 1. tagja (1859). Pécsett végzett jogot. 1845-től Kaposvárt megyei tisztviselő, a szabadságharc után Londonban, majd É-Amerikában katonasorban mint emigráns tengődött, majd mint a Partkutató Testület alkalmazottja, végül mint konzul végzett nagyarányú természettudományos feltáró munkát. 1864-ben hazatért. 1866-tól 1868-ig a javaslatára szervezett bp.-i Állatkert ig.-ja. 1868-tól 1870-ig a K-ázsiai expedíció kötelékében Ceylonban, Singapure, Sziám, Kína, Japán, Borneo, Jáva vidékén gyűjtött etnográfiai anyaga vetette meg alapját az MNM Néprajzi Osztályának, melynek őre, majd ig.-őre volt 1872-től 1893-ig. Az 1873. évi bécsi világkiállításra gyűjtött hazai néprajzi anyaga az Iparművészeti Múz. alapgyűjteményéül szolgált. Mint gyűjtő és mint Amerika és Indonézia számos tájának monográfusa végzett érdemes munkát. – F. m. Xantus János levelei Éjszakamerikábúl (Közli Prépost István, Pest, 1858); Utazás Kalifornia déli részeiben (Pest, 1860); Úti emlékek Singapore és vidékéről (Győr, 1879); Borneo szigetén 1870-ben tett utazásomról (Bp., 1879). – Irod. Miller, M. Henry: Xantus. Hungarian naturalist in the Pioneer West (Palo Alto, 1949); Sándor István: X. J. (bibliográfiával, Bp., 1970).