tabán

több mo.-i városban és faluban előforduló városrész, ill. falurész-név. Legismertebb a budai Tabán. Igen gyakori az Alföldön (Szolnok, Nagykőrös, Ócsa stb.). Ritkábban, de előfordul a Dunántúlon és É-Mo.-on (Ipolyság, Léva) is. Legtöbbször a településnek azt a külső részét nevezik tabánnak, amely a legelhanyagoltabb, legpiszkosabb, legszegényebb és a legrégiesebb beépítésű. – A tabán szó török eredetű, és eredetileg tímártelepet jelentett. Az alföldi városokban egykor virágzott a tímármesterség. A tímárok utcái, mivel a bőr kikészítése sok bűzzel és piszokkal járt, a városok szélén helyezkedtek el. Sok tabán később a városok fejlődésével elvesztette külváros jellegét. – Persze nem minden mai tabán helyén volt egykor tímártelep. A tabán helynevek egy része ugyanis analógiás eredetű. Az elhanyagolt városrészeket sokszor más települések névadásának mintájára nevezték el tabánnak. – Irod. Kakuk Zsuzsa: Tabán (Magy. Nyelvőr, 1955).