takaróháló

a → tapogatós halászat fogási elvét követő, halfogó eszköz. Az → ághegyháló csekély módosításával (bővebb háló, feszes összekötő zsineg a kávák közt) kialakított borítóval az Alsó-Szamos, a Sajó és a Hernád mentén letakarják a halat, hogy kézzel megfoghassák. Hasonló elvű az Al-Dunáról ismert abroncsos háló, a Tiszafüred környéki ráfosháló; ráfra, abroncsra bő hálót szerelnek, s a → vetőhalászat eszközeihez hasonlóan dobják el az eszközt, hogy a sekély vízben leborítsák a halat, majd kézzel megfogják. (Formailag ilyen a Győr környéki sínháló is, ezt viszont kötélen eresztik a mélyebb víz fenekére, hogy ott takarják le a zsákmányt.) A takaróhálókról közölt adatok mindegyike többféle eszköz fogási elvét alkalmazó orvhalász kísérletnek, legújabbkori „újításnak” tűnik, s a halászati eszközök folytonos változásának lehetőségét bizonyítja. – Irod. Solymos Ede: A borító halászszerszámok fejlődése Magyarországon (Ethn., 1957).