szép ember, a

tréfás, tanulságos mese az asszonyi hűtlenségről. A világhíres szép ember képét körülhordozzák az országban. A király magához hívatja. Valami miatt feleútról visszafordul, s feleségét hűtlenségen kapja. Emiatt megcsúful. A király csalódik szépségében, s egy szobát rendel számára, hogy pihenje ki fáradalmait. A szép ember szobája ablakából tapasztalja, hogy a királyné is megcsalja férjét. Erre újra visszanyeri szépségét s a királynét leleplezi. A király és a szép ember vándorútra kelnek, hogy az eddiginél hűségesebb feleséget keressenek maguknak. Szántó emberrel találkoznak, aki munka közben hatalmas ládát cipel a hátán. Kérdésükre felesége azt mondja, hogy az ő ruháit (kincseiket) hozták magukkal, nehogy valaki magára hagyott házukból ellopja. A vándorok kíváncsiságból kinyittatják a ládát s abból az asszony szeretője ugrik ki. Megvigasztalódnak, hogy még náluk rosszabb sorban élő ember is van, s visszatérnek feleségükhöz (AaTh 1426*, BN 977*). – A mesének a magyar nyelvterületről öt változatát ismerjük, négyet Székelyföldről és egyet Szabolcs-Szatmárból. Első feljegyzése a 19. sz. közepéről származik, az utolsót – a közismert Orbán Balázs féle változattól több elemében eltérő nyírségi változatot –, a közelmúltban rögzítették. Katona Lajos és Solymossy Sándor a típust az Ezeregyéjszaka keretmeséje származékának tartja, a fablieau első felét Ariosto is feldolgozta „Orlando Furioso”-jában, újabban indiai változatok is előkerültek. (→ még: bűvös gyűrű, → kakas tanácsa, a, → Szezám, nyílj ki!Tóth János története stb.) – Irod. Katona Lajos: „Le bel homme trompé par sa femme” (Revue des Traditions Populaires, 1889); Solymossy Sándor: A szép ember meséje (Ethn., 1916).