szeretet próbája, áspiskígyó-ballada, sárighasú kígyó, sári kígyó

régi stílusú → ballada. Témája: a bajba jutott leány kéri apját, anyját, testvéreit (esetleg ángyát, sógorát) végül mátkáját, hogy segítsen rajta:

Keblemben buván
Sári mérges kígyó
Piros véröm szijja
Szívem szorongatja
Karcsú derekamat
Majd átalszakítja.
Vödd ki apám, vödd ki.
Ha ki meröd vönni!

Mindenki elutasítja, csupán kedvese nem, „inkább möglöszök én a félkezem nélkül, mint szép mátka nélkül”. A balladában a tragédia nem következik be, a katarzisélményt az alternatíva elé állított szereplők válasza adja. Ehhez járul az is, hogy a legtöbb változat szerint a kígyó helyett aranyalmát talál a legény. – Hasonló témájú ballada Európa legtöbb népénél ismert, sőt mesei, mondai vetülete Afrika, Óceánia népeinél is megtalálható. Ny.-Európában általában (kalózok által) elrabolt lány visszaváltásáról van szó, akiért csak a kedvese hoz áldozatot, mert a család fél az esetleges bosszútól; a kígyómotívum a környező népeknél elismert, és a skót változatban is megtalálható. A román népköltészetben → mágikus-mitikus balladában jelenik meg ez a téma, kígyó helyett sárkánytól kell a lányt megváltani. Az oguz-török hagyományban eposzi méretet ölt ez a téma. – Irod. Pohl, E.: Die deutsche Volksballade vor der „Losgekauften” (Helsinki, 1934; FFC, 105); Ortutay Gyula–Kriza Ildikó: Magyar népballadák (Bp., 1968).