téma

a folklóresztétikában a → tartalomnak az eszmei mondanivalóval egységet adó összetevője. Általában megkülönböztethető a tágabb értelemben vett vagy elvont téma (ezt rendszerint nagyobb egységek, például műfajok, alműfajok esetében is nagyjából azonosnak vehetjük), ill. a konkrét téma, amely az egyedi alkotáshoz kapcsolható. A két témafajta dialektikus kapcsolatban van egymással, és azonos elvont téma vagy témakör esetén is számolhatunk különböző konkrét témákkal. Ez a lehetőség a hagyományos folklorisztikában ahhoz a felismeréshez vezetett, hogy a témát (voltaképpen a konkrét témát) a motívumok összességének tekintsék, tekintet nélkül ezek szervezettségének milyenségére (→ szerkezet). Ilyen értelemben a téma esztétikailag meglehetősen meghatározatlan. Az ún. tematikus iskola a témák nemzetközi elterjedését vizsgálja, nagyjából azonosan az összehasonlító folklorisztika típuskutatásával, csak itt az alapfogalmul meghatározott téma határozatlanabb. Éppen ezért nem akadt követője azoknak a fenomenológiai elgondolásoknak, melyeknek képviselői a típus vagy a tartalom helyébe javasolták a téma fogalmát. – A magyar folklorisztikában a téma nem kapott speciális fontosságot, inkább a tartalom, más oldalról a típus és a szüzsé kategóriái használatosak. (→ még: egyedi műalkotás, → műfaj, → művészi módszer, → változat) – Irod. Voigt Vilmos: A mondták műfaji osztályozásának kérdéséhez (Ethn., 1965); Voigt Vilmos: A folklór alkotások elemzése (Bp., 1972).