tépőasszony

A szegény asszonyok kiegészítő munkája volt a lúdtépés. Tanyákon, ahol 500–600 libát neveltek, kétszer egy évben vették fel őket. A századfordulón a tépőasszony napszáma 60 krajcár volt. Míg a tanyán dolgoztak, élelmet kaptak, búzát, lisztet. A libatépés nagy szakértelmet igényelt, csak gyakorlott asszonyok tudták kár nélkül a libákat megkopasztani. A tolltépést zárt helyen, rendszerint az istállóban végezték. – Irod. Kiss Lajos: A szegény asszony élete (Bp., 1941).