tolóka

gyermekbútor, eszköz a már önállóan, de még bizonytalanul járó kisdednek a járás megtanulásához. Idősebb gyermeknek játékszerül is szolgálhat. Tájnyelvi változatai: gyermekjárkáló, gyermekkocsi, járóka, járókocsi, kisszekér, toli, toló, tologató kocsi, tolókocsi, tolószék, tolószekér. Többnyire lécekből szerkesztett, targoncaszerű alkotmány, rendszerint 3 kerékkel; a gyermek két kézzel a felső keresztrudat fogva maga előtt tolta. – Európában és Ázsia egyes északi és középső területein volt használatos. Valószínűleg korán kialakult, már az i. sz. 2. sz.-ból van római ábrázolása, majd a középkorból, a 14. sz.-tól (Németo.) ismét maradtak fenn ábrázolásai. Mo.-i meghonosodásának ideje nem ismert, de nagyobb elterjedettsége alapján biztos, hogy korábbi a → járókánál. – Irod. Temesváry, Rudolf: Volks-Bräuche und Aberglauben in der Geburtshilfe und der Pflege des Neugeborenen in Ungarn (Leipzig, 1900); Vajkai Aurél: Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza (Bp., 1959); Mándoki László: A kisgyermek állni és járni tanulását szolgáló eszközök a Néprajzi Múzeumban (Népr. Ért., 1960); Lindström, U.: Småbarns tillsyn och träning (Stockholm, 1979).

Kisgyermek tolókával családja körében (Páka, Zala m., 1904)

Kisgyermek tolókával családja körében (Páka, Zala m., 1904)