tonika

a hangnem alaphangja és központja, melyre az egyes hangok funkcióit vonatkoztatjuk. Mivel a magyar népzenében a dallamok mindig az alaphangon végződnek, a tonika egyenlő a dallam záróhangjával is (tonus finalis). Népzenekiadványainkban a dallamokat g’-re transzponálva írjuk, ezért a valóságos záróhangot a dallam elején vagy végén külön jelezzük, gyakran t. f. jelzéssel.