tráglaháló, tráglyaháló

két egymást keresztező, léccel merevített vesszőkáva, melyet alul és három oldalán aprószemű (1,5x1,5 cm) hálóval borítanak be. Magassága 90–100 cm, hossza 220–240 cm, mélysége 70–80 cm. A → hajtóhalászat sekélyvízi primitív eszköze, hasonlít az erdélyi → bőcsőhálóra. Legalább 4 hálós és egy vagy több hajtó társul a halászathoz. A parti bokrokat, tuskókat, padmalyokat félkörben bekerítik a tráglahálókkal, a hajtók bukálórudakkal zavarják a halakat. Ha valamelyik hálóba hal ütődik, kissé hátrafelé döntve emelik ki. A tráglahálót csak a Muráról ismerjük. Bár Herman Ottó felvette Mesterszótárába, de a hálót nem látta, s → ollóhálónak vélte. Munkácsi Bernát a hasonló nevű hal (szerb trgla) fogására szolgáló szerszámnak tartotta. Magyarázata téves, mert a trgla tengeri hal. Valószínűbbnek látszik a stájer Tragelből való eredeztetés, amely ugyancsak halászszerszámot jelent. – Irod. Némethy Endre: A tráglaháló és a vele való halászat Dél-Zalában (Népr. Ért., 1941); Reuter Camillo: Tráglyaháló (Magy. Nyelvőr, 1970).

Tráglahálók elhelyezése (Muraszemenye, Zala m., 1941)