tűzés, nyargalás

1870 körül Biharban a → szűrökön néhol a kötényen is divatba jött díszítés. Ezek színes cérnával varrott minták, amelyeket a varrógép összevissza való nyargalásával értek el. A → szegést és borítást Biharban többnyire színes cérnával megtűzték, vagy amint a Nagykunságon mondták: megnyargalták. A tűzést vagy nyargalást nemcsak a szűr szegésein és borításain alkalmazták, hanem a szűr elején, belül is. Ezt a részt színes posztóval vagy nemezzel kibélelték és változatos mintákkal megtűzdelték. Ezek a minták a → rátét vagy a → hímzés mintáira emlékeztettek. Nagybaracska, Bátmonostor, Dávod viseleti darabja volt a tűzéses kötény. A kötény két oldalát és alját díszítették – a varrógépek elterjedése után – színes cérnával való tűzéssel, melynek varrónők voltak a mesterei. A minták között gyakori a tulipán-, a címer-, a madár- és a szívmotívum. Egyszerűbb tűzés másutt is szerepelt, így az ujjason. – Irod. Györffy István: Magyar népi hímzések. I. A cifraszűr (Bp., 1930).

Kötény szélének tűzött díszítése (Csővár, Pest m., 20. sz. dereka)