A CSALÁDOK TÖRTÉNETE
Mint minden település Csitár is számos megélhetést kereső családot fogadott be több évszázados története során. A falu földesura által létesített jobbágytelkekre szívesen jöttek családok a szomszédos falvakból vagy távolabbi vidékekről, mert a kapott földön gyökeret ereszthettek, megélhetésüket biztosítva látták. A letelepedés még akkor is reményt keltő volt, ha a telekhez adott szántóföld, rét nem volt sok, gyakran a negyedtelek nagyságot sem haladta meg. A korai időszakban (17-18. század) még hatalmas kiterjedésű erdő borította a falu határát, mely irtványföldek létesítésére adott alkalmat. A falu földbirtokosának is az volt az érdeke, hogy az erdőirtásokat engedélyezze, ezzel növelje a művelés alá vonható terület nagyságát. A későbbiekben már nem jutott minden családnak jobbágytelek, de az irtványföld, majd később a napszám, a bérleti föld a mindennapi kenyeret biztosította az itt élőknek.
A 18. század közepétől nyomon követhető majorsági gazdálkodás kibontakozása Gárdony pusztán, a környező falvak elszegényedett családainak letelepedését tette lehetővé. A kommenciós cselédek általában nem maradtak hosszú ideig a pusztán, ha a szomszédos uradalomtól kedvezőbb ajánlatot kaptak, a következő évben odaszegődtek. Ezért a cselédek között évtizedekig itt lakó, a családon belül egymást váltó generációkkal alig találkozhatunk. A pusztáról elköltözöttek helyet biztosítottak a faluban lakó törzsökös, de elszegényedett családoknak.
A fentebb elmondottakból következik, hogy Csitár társadalma több évszázada betelepült családok és azok leszármazottaiból, eltérő időben beköltözött, változó ideig itt lakó családokból állt. Annak megállapítására, hogy az egyes családok és leszármazottaik mióta, meddig laktak a községben, két forrásra támaszkodhatunk: az adókivetés céljából készült összeírások és az anyakönyvek.
Az általunk ismert legrégebbi összeírás, amely az adózásra kötelezettek névsorát közli, 1686-ban készült. Ebben már több olyan család nevét is megtaláljuk, akiknek leszármazottai ma is a faluban élnek. Hogy e családok mikor költözhettek Csitárba, nem tudjuk. Támpontul felhasználhatjuk a budai szandzsák 1559. évi összeírását, mely Kis és Nagycsatár lakóinak névsorát is közli. A két összeírás névanyagának összehasonlításából megállapíthatjuk, hogy a Gál családnéven kívül több egyezés nincs. Ebből arra következtethetünk, hogy az 1686-ban már a faluban lakó családfők 1559-1686 között települtek Csitárba. Arra nincs adatunk, hogy honnan költözhettek a községbe.
A nógrádmarcali plébánián őrzött születési, házassági és halotti anyakönyveket 1737-től vezetik. Az anyakönyvekbe - sajnos elég ritkán - azt is bejegyezték, hogy a családfő mely településről származott. A családkutatásnál a legfontosabb forrásként az anyakönyveket használtuk. Az alább közölt leszármazási kimutatásokba így csak azok kerülhettek, akik lakodalmukat Csitárban tartották, illetve esküvőjüket itt jegyezték be. De így sem törekedhettünk arra, hogy a faluban megfordult valamennyi család történetét vizsgáljuk. Csak azok bemutatására vállalkoztunk, akiknél a családnév legalább száz esztendőn át kimutatható a községben. A leszármazási táblázatokat 1945-ig vezettük. A zárójelbe tett név a feleség vagy a férj nevét, az év, a hó, a nap pedig az esküvő idejét jelöli.
A családnév a 19. század végétől ismert a faluban. Ádám István
Ilinyből 1885. XI. 9-én költözött Csitárba, ahol feleségül vette Gál Rozáliát.
A család leszármazása
1. István (Gál Amália) - 1885. XI. 19.
Gyermeke:
- Rozália (Csábi Ferenc) - 1917. IX. 15.
2. István (Antal Katalin) - 1896. XI. 18.
Gyermekei:
- Mária (Kis István) - 1920. IX. 26.
- József (Tóth Erzsébet} - 1924. IX. 19.
- István (Csábi Ilona) - 1930. IX. 13.
3. János (Tóth Ilona) - 1914. X. 26.
Gyermekei:
- László (Csábi Ilona) - 1941. IX. 13.
- Mária (Gál László} - 1941. IX. 13.
- János (Gál Ilona) - 1944. I. 15.
- Erzsébet (Csikány László) 1946. IX. 21.
A név első említésével az 1686. évi összeírásban találkozhatunk. Antal Mátyás ekkor 10 köblös szántóföldön és 2 kaszás réten gazdálkodott. Állatállománya nem volt. 1715-ben még mindig Mátyás volt a 6 köblös szántó és 1 1/2 kaszás rét használója.
1715-1787 év között készült adókivetési lajstromok a család nevét nem említik. Valószínű nemesi házhelyre költöztek, mert a házassági anyakönyv szerint 1737-1800 között 11 fő kötött házasságot Csitárban. 1787-ben Jakab (Jossay Erzsébet) a Bossányi birtokon volt zsellér. Az 1828. évi összeírás János (Benkocs Anna) nevét említi, aki féltelken gazdálkodott, 3 darab lovat tartott.
A tagosításkor (1862) Mihály (Jusztin Borbála), Ignác (Pénzes Rozália), József (Csikány Ágnes) egyenként féltelkes gazdaság tulajdonosai voltak.
Népesebb családok közé tartoztak: 1737-1800 között 11, 1801-1850 között 14, 1851-1900 között 16, 1901-1950 között 13 fő házasodott az Antal családból. 1997-ben 4 fő 18 év feletti Antal nevű lakott a faluban.
A család leszármazása
1. Ferenc (Gubanics Amália) Varbóról költözött Gárdonyba ahol cseléd volt. 1874.
IX. 19.
Gyermeke:
- János (Antal Ilona) - 1917. V 30.
János (Antal Ilona) gyermeke:
- Mária (Tóth Alajos) - 1939. VII. 8.
2. Mihály (Csábi Borbála) - 1852. X. 26.
Gyermekei:
- Antal (Tóth Mária) - 1879. XI. 11.
- István {sz: 1889).
- Mária (sz: 1891),
- Ilona (sz: 1894).
3. István (Molnár Borbála) - 1867. XI. 11.
Gyermeke:
- István (Czibulya Mária) - 1920. VI. 19.
István gyermekei:
- Mária (Bacsa György) 1945. IX. 22.
- István (sz: 1921 ),
- János (sz: 1923),
- József (sz: 1925),
- Miklós (sz: 1930),
- Erzsébet (sz: 1933),
- Ferenc (sz: 1940).
4. József (Herczeg Teréz) - 1869. V 24.
Gyermekei:
- Rozália (sz: 1898),
- Erzsébet (sz: 1906),
- István (Sebők Erzsébet), 1925. X. 3.,
- Katalin (Jusztin Vince) - 1927. IX. 17.
5. István (Csikány Verona) - 1902. XI. 14.
Gyermeke:
- János (Komjáthy Gizella) - 1943. IX. 18. Besztercebányán
született.
János gyermeke: János (sz: 1945)
A családnévvel 1819-ben találkozhatunk először Csitárban. A varsányi születésű István ebben az évben (január 17.) kötött házasságot Csábi Ágnessel, aki zsellértelekhez jutott. Az 1828. évi felmérésben is zsellérként szerepel.
György (Linder Borbála) szintén Varsányból költözött Csitárba, ahol a falu sertéseit őrizte. Esküvőjét 1833. XI. 13-án tartotta. A tagosításkor (1862) György és Ferenc {aki esküvőjét nem a faluban tartotta} a zsellérek számát gyarapította.
A család leszármazása
1. István (Bárány Teréz) - 1862. IX. 16.
Gyermeke:
- István (Szenográdi Ágnes) - 1883. XI. 11.
István (Szenográdi Ágnes) gyermeke:
- István (Gál Mária) - 1919. I. 11.
István {Gál Mária} gyermeke:
- Mária (Csikány László) - 1939. IX. 23.
2. István (Holecz Mária) - 1901. X. 26.
Gyermekei:
- Teréz (Csampa Imre) - 1928. IX. 5.
- Ilona {Kreszán Imre) - 1939. II. 4.
3. József (Csábi Katalin) - 1902. V 14.
Gyermekei:
- Rozália {Bozány István} - 1922. IX. 16.
- Erzsébet (Tóth János) - 1931. IV 18.
- Ilona (Csábi Alajos) - 1932. IX. 17.
- István (Bozány Margit) - 1937. IX. 18.
- József (Komjáthy Ilona) - 1946. IX. 21.
A családnevet 1997-ben - 18 éven felüli - 10 fő viselte.
A családnév az 1686. évi összeírásban szerepel először. Mátyás 10 köblös szántóföldön, 2 kaszás réten gazdálkodott. Állatállománya: 1 db ló és 1 db tehén.
1728-ban András volt a féltelkes gazdaság irányítója, aki a Forgách birtokrészen élt. 1738-ban az egésztelkes jobbágyok között írták össze.
Az úrbérrendezés (1770) idejére Forgách János már csak két negyedtelket biztosított a család számára: az egyik György, a másik József használatában volt.
A 19. század első felében (1828) Mihály (Mátok Anna) a zsellérek, József (Gál Erzsébet) egész házhelyen gazdálkodott. Állatállománya: 4 ökör, 1 tehén, 4 ló, 7 juh és 3 db sertés volt.
A tagosításkor József (Csábi Erzsébet) és András (Csábi Teréz) tulajdonában fél-fél házhely volt. A család a 18. században és a 19. század első felében volt a legnépesebb. 1737-1800 között 11, 1801-1850 között 14, 1851-1900 között 5, 1901-1950 között 8 fő tartotta lakodalmát Csitárban.
A család leszármazása
1. János (Csábi Borbála) - 1863. XI. 16.
Gyermeke:
- István (Szenográdi Amália) - 1894. XI. 15.
- János (Herczeg Katalin) - l 897. X. 4.
István (Szenográdi Amália) gyermeke:
- József (Gál Teréz) - 1920. IX. 10
János (Herczeg Katalin) gyermeke:
- János (Gál Ilona) - 1921. X. 8.
2. Mihály (Herczeg Mária) - 1867. XI. 4.
Gyermeke:
- János (Komjáthy Ilona) - 1897. II. 14.
János gyermeke:
- Mihály (Kissimon Erzsébet} - 1919. IX. 13.
Mihály gyermeke:
- János (Holman Mária) 1943. IX. 25.
A forrásokban 1686-ban szerepel először a család neve. Tíz köblös szántót és 2 kaszás rétet bírt Gergely. Állatállománya: 4 ökör, 4 ló, 2 tinó, 1 tehén, 4 család méh, 1 darab juh. Másfél évtizeddel később, 1699-ben, már 12 db ökörből, 5 db lóból, 3 db tinóból és 7 db juhból állt az állatállománya. Szántóföldjén 98 kila búza, 27 kila árpa és 6 kila zab termett.
1720-tól már György volt a féltelkes gazdaság irányítója. Az úrbérrendezéskor, Bossányi Ignác birtokán, Péter egész házhellyel rendelkezett.
1787-ben - a Bossányi birtokon - András (Tóth Mária), János (Szenográdi Ilona), Pál (Csikány Ilona) fél házhelyes jobbágy volt, István (Fucskó Judit) a zsellérek között szerepelt.
A féltelkes jobbágyok száma 1828-ra egy családfővel gyarapodott: Imre (Bozány Anna), Ignác (Csábi Katalin), József (Mátok Teréz), Mihály (Szenográdi Anna). Istvánt (Csábi Teréz) a zsellérek között írták össze.
A két egész telken, 1862-ben, András (Lőrik Ágnes) és Ignác (Szenográdi Katalin) osztozott. Andrásnak másfél, míg Ignácnak fél házhely volt a tulajdonában. József (Komjáthy Ágnes) zsellér telken lakott.
A népesebb családok közé tartoztak. 1737-1800 között 22 fő, 1801-1850 között 35 fő, 1851-1900 között 21 fő, 1901-1950 között 9 fő kötött házasságot a Bozány családból Csitárban.
1997-ben csupán 11 fő viseli a Bozány nevet a faluban és Gárdony pusztán.
A család leszármazása
1. Ferenc (Csábi Erzsébet) - 1898. XI. 26.
Gyermekei:
- József {sz: 1911),
- István (Csábi Ilona) - 1933. IX. 9.
- Ilona (sz: 1915)
István (Csábi Ilona) gyermekei:
- István (sz: 1935),
- János (sz: 1936),
- Ilona (sz: 1937),
- László (sz: 1940).
2. Dezső (Szenográdi Katalin) - 1897. VII. 14.
Gyermekei:
- István (Bernáth Katalin) - 1921. IX. 17.
- János (sz: 1906),
- Ilona (sz: 1910).
István (Bernáth Katalin) gyermeke:
- István (sz: 1928).
3. József (Tóth Katalin) - 1898. X. 22.
Gyermekei:
- István (Bárány Rozália) - 1922. IX. 18.,
- János (Tóth Rozália) 1928. IX. 15.
István (Bárány Rozália) gyermekei:
- János (sz: 1925),
- László János (sz: 1928).
4. István (Sipos Ilona) - 1902. IX. 24.
Gyermeke:
- József (Holman Ilona) - 1935. VIII. 31.
József gyermeke:
- László {sz: 1937)
A név az 1738. évi összeírásban fordul elő először. Valószínű, hogy a család első képviselője György, 1728 után költözött Csitárba. Korábbi lakóhelyét nem ismerjük. Az úrbérrendezéskor (1770) Mihály (Csudo Katalin) féltelkes, János (Lassú Mária) egésztelkes jobbágy volt Forgách János, illetve Miklós birtokán. 1778-ban három családfő negyed, míg ketten egy-egy egésztelken gazdálkodtak.
1828-ban 11 fő adófizetetőt írtak össze a Csábi családból. Heten féltelkes jobbágyok, négyen zsellérek voltak. Az igaerőt a ló képezte. Minden jobbágy 3-4 db lovat tartott. Fejőstehene 2, sertése 3, birkája 1 családnak volt.
A tagosításkor {1862) 5 családfő negyed, 3 családfő fél házhellyel
rendelkezett. A földnélküli zsellérek száma 5 fő.
A legnépesebb családok közé tartoztak. 1737-1800 között 27, 1801-1850 között
65, 1851-1900 között 49, 1901-1950 között 61 fő kötött házasságot a Csábi családból.
1997-ben, a 18 éven felüliek közül, 48 fő viselte a Csábi nevet Csitárban és
Gárdonyban.
A család leszármazása
1. Antal (Bárány Teréz) - 1878. XI. 19.
Gyermekei:
- József {Bárány Mária) - 1914. II. 2.
- János (Bárány Erzsébet) - 1919. IX. 13.
József (Bárány Mária) gyermeke:
- József (Komjáthy Mária) - 1941. IX. 13.
János (Bárány Erzsébet) gyermeke:
- Ilona (Csikány János) 1941. IX. 20.
2. József (Tóth Mária) - 1872. IX. 20.
Gyermekei:
- József (Csábi Katalin) - 1916. V 8.,
(Holman Ilona). 1923. VII. 25.
- László (Molnár Mária) - 1933. II. 25.
- Károly (Csábi Erzsébet) - 1935. IX. 28.
László (Molnár Mária) gyermekei:
- Erzsébet (sz: 1936),
- Erzsébet (sz: 1938)
József (Csábi Katalin) gyermeke:
- Ilona (Molnár István) - 1946. IX. 28.
3. János (Czigura Ágnes) - 1862. IX. 18.
Gyermeke:
- Orbán (Bárány Teréz) - 1883. XI. 12.
Orbán gyermeke:
- Ferenc (Ádám Rozália) - 1917. X. 27.
4. Gábor (Tóth Rozália) - 1874. XI. 24.
Gyermeke: Gábor (Szenográdi Katalin) - 1894. IX. 23.
Gábor gyermekei:
- József (Komjáthy Katalin) - 1920. X. 9.
- János (Csábi Mánia) - 1924. IX. 13.
- Erzsébet (Szita István) - 1926. IX. 18.
(Csábi Károly) - 1927. IX. 24.
- István (Bárány Mária) - 1934. VI. 23.
- Gábor (Tóth Ilona) - 1937. IX. 18.
- László (Bozsó Mária} - 1946. IX. 14.
József (Komjáthy Katalin) gyermeke:
- Erzsébet (Csikány István) - 1945. IX. 15.
János (Csábi Mária) gyermeke:
- Erzsébet (Csábi István) - 1945. IX. 14.
5. Alajos (Jakab Erzsébet} - 1889. X. 14.
Gyermekei:
- János (Gyalog Rozália) - 1919. VIII. 30.
- László (Tóth Ilona) - 1922. IX. 2.
- Alajos (Bárány Ilona) - 1932. IX. 17.
6. János (Csikány Rozália) - 1900. IX. 4.
Gyermekei:
- József (Gál Ilona) - 1921. IX. 17.
- Ferenc (Bernáth Ilona) - 1924. IX. 13.
Ferenc gyermeke:
- Károly (Galcsik Borbála}- 1945. II. 4.
7. Pál (Holman Teréz) - 1896. VII. 18.
Gyermekei:
- Margit (sz: 1916)
- László (Bárány Rozália) - 1931. IX. 26.
- Teréz (Csábi Alajos) - 1941. IX. 6.
A család mai őse, Istók már 1699-ben Csitárban lakott. Két kila búzája és 6 kila árpája termett ebben az évben. Két ökröt és egy darab sertést tartott. 1720-ban 7 pozsonyi mérő szántója és 4 kaszás rétje volt Mátyásnak.
1728-ban Pál és János fél-fél nagyságú jobbágytelken gazdálkodott, két, illetve egy kapás szőlőültetvényük is volt. Egy évtizeddel később, 1738-ban, három és fél házhely volt a Csikány családfők használatában: János és Pál egy-egy egész, Mihály, István, Mátyás féltelket bírt a Forgách birtokrészből.
Az úrbérrendezés idejére {1771) két egész telekkel csökkent - 1738-hoz viszonyítva - a Csikányok használatában lévő teleknagyság. Pál (Tóth Erzsébet), Mihály (Bozány Katalin), István (Csongrádi Ilona) félházhelyesek voltak Forgách János birtokrészén. A telkek száma nem növekedett a 19. század első felében sem. 1828-ban a másfél házhelyes gazdaságon József (Csábi Anna), István (Molnár Judit), József (Serfőző Mária) osztozott: fél-fél teleknagysággal. Állatállománya két jobbágynak volt: 2-3 lovat, egypár ökröt, 2 darab bárányt tartottak. Két családfő Ferenc (Riplyi Mária) és Antal (Bozány Borbála) a zsellérek között szerepelt. Akiknek nem jutott telek vagy zsellérházhely, azok Gárdonyban vállaltak munkát mint cselédek. Az anyakönyvekből tudjuk, hogy Csikány Antal (Bukovszki Zsuzsanna) 1773-ban, János (Bozány Anna) pedig 1808-ban Gárdonyban volt cseléd.
A népes Csikány családoknak nem jutott több föld a tagosításkor sem: a másfél házhelyen kellett osztoznia József (Benécs Borbála), Imre (Czigura Katalin), József (Sebők Anna) és István (Csordás Erzsébet) családfőknek. Két családfő zsellérsorsra jutott. A Csikány nevűek a 19. század első felében éltek a legtöbben, számuk ettől kezdve csökkent. 1737-1800 között 36 fő, 1801-1850 között 46 fő, 1851-1900 között 29 fő, 1901-1950 között 16 Csikány nevű kötött házasságot Csitárban. Az ezt követő fél évszázad végén, 1997-ben, már csak 6 fő - 18 éven felüli - lakott a faluban akik a Csikány nevet viselték.
A család leszármazása
1. Tamás (Kissimon Angéla) - 1873. XI. 9.
Gyermeke:
- János (Szenográdi Mária) - 1913. X. 18.
János gyermekei:
- László (Bárány Mária) - 1939. IX. 23.
- János (Csábi Ilona) - 1941. IX. 20.
- István (Csábi Erzsébet) - 1944. IX. 15.
László (Bárány Mária) gyermeke:
- László István (sz: 1943).
2. Mihály (Gál Erzsébet) - 1886. IX. 12.
Gyermekei:
- Erzsébet (Szenográdi János) - 1921. X. 15.
- Katalin (Tóth Pál) - 1929. IX. 21.
- Ilona {Tóth Imre) - 1934. III. 20.
- Lajos (Miklián Mária) - 1934. IX. 15.
- István (Melo Margit) - 1939. X. 14.
- Mária (Fülöp János) - 1940. X. 5.
Lajos {Miklián Mária) gyermekei:
- Mária (sz: 1935),
- Alajos (sz: 1945).
István (Melo Margit) gyermekei:
- Mária {sz: 1942),
- István (sz: 1945).
3. István (Bernáth Katalin) - 1902. X. 11.
Gyermekei:
- Mária (Gál Márton) - 1925. IX. 19.
- László (Ádám Erzsébet) - 1946. IX. 21.
A családnév Ilinyből került Csitárba. Az ilinyi születésű Czele Pál 1796. I. 17-én feleségül vette Csikány Erzsébet Csitári leányt, csak leány gyermekük született.
1830-ban az ugyancsak ilinyi származású Czele András házasodott Csitárba, aki Komjáthy Ágnest vette el feleségül. A házaspár Ilinyben élt.
A 19. század végén került ismét a Czele családnév a faluba. Az ilinyi születésű János 1892. I. 16-án Bozány Katalinnal kötött házasságot. Leánygyermekeik születtek: Ilona (Kakas Pál) 1921. IX. 24. - Mária (Gál István) - 1925. X. 17. - Katalin (Horváth János) 1937. IX. 18.
1943-ban Czele István ilinyi lakos házasodott Csitárba. Tóth Ilonával kötött házasságából István János gyermekük született 1945-ben. 1997-ben három 18 éven felüli viselte a Czele családnevet.
Az anyakönyvi bejegyzésből tudjuk, hogy Czigura (a családnevet
gyakran Figura alakban is írták) János 1773. I. 16-án Herczeg Katalinnal kötött
házasságot. Az esküvő után nem telepedtek le Csitárban. A később betelepült
Mártonnál megjegyezték, hogy az 1781. január 14-én Csomány Erzsébettel kötött
házassága előtt Marcalban (Nógrádmarcal) lakott. 1787-ben a Bossányi birtokrészen
volt zsellér. Fia János (Bozsó Borbála), 1828-ban, féltelkes jobbágyként került
be az összeírásba. Két gyermeke közül Ferenc (Csábi Katalin) örökölte a gazdaságot,
István (Bozány Julianna) cseléd volt Gárdonyban. A tagosításkor Ferenc negyedtelkes
gazda, míg István zsellér volt. Ferencnek három leánya született: Rozália (Székács
István), Júlia {Varga Imre), Anna (Laczkó Lajos). A szülők birtoka Székács István
tulajdonába került. A Czigura családnév ezzel megszűnt a faluban.
A név első említésével 1796-ban találkozhatunk: Ignác ez év január 10-én feleségül vette a csitári születésű Molnár Ágnest. 1828-ban féltelkes gazdaságot bírt, 2 db ökröt, 3 db lovat, 1 db fejőstehenet, 5 db juhot és 3 darab sertést tartott. Az 1862. évi tagosításkor Jánosnak (Aláts Mária) jutott a negyedtelkes gazdaság.
A második világháborúig a Gárdonyban lakó Fülöp család őse József volt, aki 1856. IV 28-án Bozány Erzsébettel kötött házasságot.
A család leszármazása
1. József (Bozány Erzsébet)
Gyermekei:
- Katalin (Gál István) - 1882. I. 18.
- Mátyás (Tóth Erzsébet)
- Karolina (Istvanovszki János) - 1928. IV. 11.
- Erzsébet {Kosik János) - 1928. IX. 15.
- József (Szilágyi Mária) - 1938. VII. 30.
- János (Csikány Mária) - 1940. X. 5.
József (Szilágyi Mária) gyermekei:
- Mária (sz: 1940),
- József (sz: 1941 ),
- Erzsébet (sz: 1945).
János (Csikány Mária) gyermeke:
- János (sz: 1941).
A budai szandzsák 1559. évi összeírása szerint Gál Benedek és János Kiscsitárban lakott. Nem tudjuk, hogy az 1686-ban Csitárban élő Mátyás és Benedek az ő leszármazottjuk lenne. Mind a ketten 10 köblös szántóföldön és 2 kaszás réten gazdálkodtak. Állatállománya csak Benedeknek volt: 2 ökör, 1 ló, 1 tehén. A 18. század első felében, 1728-ban, Mátyást a zsellérek közé sorolták. Benedeknek viszont féltelkes gazdasága volt, melyhez ekkor 20 köblös szántó, 4 kaszás rét és 3 kapás szőlő tartozott.
Az úrbérrendezés idejére (1771) a Gál család használatában lévő
telek féllel kiegészült, mert Pál és István már fél-fél telken élt a Bossányi
birtokrészen. Másfél évtizeddel később, 1787-ben, Márton 3/4, Pál egész, István
féltelekkel bírt.
A 19. század első felében a 2 1/4 telek másfélre csökkent le. 1828-ban József
(Tóth Anna), Albert (Benkócs Ágnes) és József (Szenográdi Ágnes) a féltelkes
jobbágyok között szerepelt. Az igaerőt az ökör (2 db) és a ló (3 db) képezte.
Fejőstehenet, 3-4 juhot, 1-2 sertést mindegyik tartott.
A tagosításkor (1862) a Gál családok birtoka két családfő tulajdonában volt: József fél, András negyedtelken gazdálkodott. Nem tartozott a népes családok közé: 1737-1800 között 15 fő, 1801-1850 között 24 fő, 1851-1900 között 18 fő, 1901-1950 között 27 fő kötött házasságot a Gál nevűek közül. 1997-ben Csitárban 21, Gárdonyban 1 fő viselte a Gál családnevet.
A család leszármazása
1. József (Czele Anna) - 1862. IX. 19.
Gyermeke:
- István (Fülöp Katalin) - 1882. I. 18.
István gyermeke:
- József (Gál Katalin) - 1919. II. 8.
József (Gál Katalin) gyermekei:
- Erzsébet (sz: 1926),
- Mária (sz: 1929),
- József (Bernáth Mária) - 1943. VII. 24.
- Ilona (Ádám János) - 1944. I. 15.
2. János (Herczeg Katalin) - 1902. VII. 24.
Gyermekei:
- Ilona (Bernáth János) - 1921. X. 8.
- Márton (Csikány Mária) - 1925. IX. 19.
- István (Csábi Ilona) - 1933. IX. 2.
- László (Sebők Ilona) - 1933. IX. 16.
Márton (Csikány Mária) gyermeke:
- Márton (sz: 1934).
István (Csábi Ilona) gyermekei:
- Erzsébet (sz: 1934),
- István {sz: 1938}
László {Sebők Ilona) gyermekei:
- Ilona (sz: 1934),
- László (sz: 1938},
- József (sz: 1942).
3. Lázár (Kollár Ilona} - 1890. IV 22.
Gyermekei:
- Verona (sz: 1891),
- Teréz (sz: 1893),
- András (sz: 1895),
- Julianna (sz: 1898),
- Ilona (Csábi József) - 1921. IX. 17.
4. Gábor (Tóth Rozália) - 1874. XI. 24.
Gyermeke:
- Gábor (Molnár Teréz) - 1904. XI. 8.
Gyermekei:
- Mária (sz. 1908),
- Ilona (Gurman János) 1930. IX. 27.
5. Mihály (Csernyik Márta) - 1889. IX. 4.
Gyermeke:
- Mihály (Galcsik Rozália) - 1920. I. 3.
Mihály gyermekei:
- Mihály (sz. 1922)
- Ilona (sz: 1926),
- Margit {Oláh Ferenc) - 1944. XI. 13.
Az első Gurman családfő, István 1878-ban Ilínyből költözött Csitárba.
Ebben az évben június 1-jén Bacskó Terézt vette feleségül. Gyermekei: János
(Sebők Erzsébet) - 1901. II. 26. - János gyermekei: Rozália (Zsembe Ferenc)
- 1922. IX. 2. - János (Gál Ilona) - 1930. IX. 27. 1997-ben 6 fő 18 éven felüli
viselte a Gurman családnevet.
A név első említésével a születési anyakönyvben találkozhatunk: 1743-ban István - Bernáth Judit házasságából István nevű gyermek született. A későbbi összeírásokban (1771, 1787) a zsellérek névsorában találjuk a Gyalog családfőket. 1828-ban Pál (Pénzes Borbála) a zsellérek között szerepelt. A tagosításkor János (Hegedűs Borbála) zsellér telken élt, a család birtokhoz soha nem jutott, néhányan Gárdonyban voltak cselédek. 1997-ben 2 fő 18 éven felüli Gyalog családnevű élt Csitárban.
A család leszármazása
1. Ferenc (Tóth Piroska) - 1889. IX. 8.
Gyermekei:
- Mária (sz. 1893)
- István (Gál Erzsébet) - 1918. IV 20.
- Rozália (sz. 1900)
- József (Csábi Ilona) - 1929. IX. 21.
József (Csábi Ilona) gyermekei:
- József (sz. 1933),
- Mária (sz. 1935),
- István (sz. 1936),
- Erzsébet (1938).
István (Gál Erzsébet) gyermeke:
- István (Csábi Ilona) 1943. IX. 18.
A név Herczek, Hertzeg alakban fordul elő forrásainkban. A családnevet az 1686. évi összeírásban említi először: Jánosnak 10 köblös szántója, 2 kaszás rétje volt. Állatállománya 1 lóból és 1 tehénből állt. 1720-ban 7 pozsonyi mérő szántóföldön, 4 kaszás réten gazdálkodott, 1 kapás szőlőültetvénye is volt. 1728-ban még mindig a fentebb említett János szerepel a jobbágyok között mint féltelkes gazda.
Az úrbérrendezés idejére (1771) a Bossányi Ignác birtokrészén
lakó Herczeg családok fél telekkel nagyobb birtokhoz jutottak. Ekkor Mihály
(Gál Erzsébet), József (Hajcsucs Judit) volt a féltelkes jobbágygazdaságok használója.
Márton (Juster Erzsébet) zsellértelken élt. Másfél évtizeddel később már másfél
telken gazdálkodtak a Herczeg családok: id. Mihály, ifj. Mihály és József volt
e féltelkes gazdaság irányítója. Mártont továbbra is a zsellérek között írták
össze.
A 19. század első felében már két egész telken gazdálkodtak. Jobbágyok voltak:
György (Sipos Ilona), Mihály, János (Antal Erzsébet), Márton (Bozány Rozália).
Zsellérek: István (Csikány Borbála), Pál (Csábi Rozália). A földet lófogattal
művelték, csupán Mihálynak volt ökörfogata is. A 4 db juh, a 2-3 db sertés sem
hiányzott a portáról. A jobbágy- vagy zsellértelekhez nem jutott családok közül
többen uradalmi cselédnek szegődtek Gárdonyba, de volt olyan is aki Herencsénybe
költözött a Telekiek liszkói birtokára és ott alapított családot mint juhász,
kerülő stb.
A két egész házhely az 1860-as évek elején az alábbiak kezére került: Féltelkes volt: József (Szenográdi Katalin), József (Bozány Mária}, negyedtelkesek: Imre (Tóth Katalin), János (Tóth Mária), János (Csábi Mária), András (Csábi Katalin). A zsellérek közé két családfő került: Mihály (Antal Erzsébet) és József (Szenográdi Mária).
A közepes nagyságú családok közé tartoztak. 1737-1800 között 17 fő, 1801-1850 között 35 fő, 1851-1900 között 20 fő, 1901-1950 között 15 fő kötött házasságot Csitárban a Herczeg családból. 1997-ben, a 18. éven felüliek közül, 7 fő viselte a Herczeg családnevet.
A család leszármazása
1. József (Szenográdi Amália) - 1897. VIII. 12.
Gyermekei:
- Károly {sz: 1905),
- Katalin (sz: 1907),
- József (Kissimon Ilona) - 1921. IX. 17.
- István (Holman Margit) - 1938. IX. 3.
József (Kissimon Ilona) gyermekei:
- József (sz: 1925),
- János (Borda Ilona) - 1943. IX. 11.
- Erzsébet Katalin (sz: 1931).
István (Holman Margit) gyermeke:
- Margit {sz. 1942).
János (Borda Ilona) gyermeke:
- Julianna (sz. 1944).
2. Márton (Csikány Katalin} - 1898. X. 13.
Gyermekei:
- Verona (sz: 1900},
- János (Tóth Mária) - 1921. IX. 17.
- István (Csábi Katalin) - 1921. IX. 17.
- Rozália (Csábi József) - 1922. IX. 2.
- Katalin (Benics József) - 1926. X. 9.
- Ilona (Tóth József) - 1935. X. 14.
János (Tóth Mária) gyermeke:
- János {Fábián Erzsébet) 1945. VI. 9.
István (Csábi Katalin) gyermekei:
- István József (sz: 1926),
- István (sz: 1936).
3. Ferenc (Kotrehai Katalin) - 1886. X. 21.
Gyermekei:
- Ferenc (Kissimon Katalin) - 1917. V 10.
- Rozália (sz: 1889),
- István (sz: 1892),
- Károly (sz: 1896).
4. János (Ádám Erzsébet} - 1918. VIII. 23.
Gyermekei:
- Mária (Sisa János) - 1932. X. 8.
- István (Gál Margit) - 1944. XI. 27.
- László (sz: 1926),
- János {sz: 1932).
5. István (Kissimon Katalin) - ?
Gyermekei:
- Ilona {Tóth János) - 1935. IX. 21.
- István (Holman Katalin) - 1945. IX. 14.
A családnév az 1850-es évektől ismert Csitárban. Holman Mihály ilinyi lakos 1850. I. 27-én vette feleségül Pénzes Teréz csitári leányt. Csitárban letelepedve a falu lakóinak csizmát készített, de ő volt a harangozó is.
A család leszármazása
1. Mihály (Pénzes Teréz) - 1850. I. 27.
Gyermeke:
- Antal (Gál Zsuzsanna) - 1851. XI. 17. cipész mestersége
volt.
Antal gyermekei:
- Zsigmond (Józsa Mária) - ?
- Mária Katalin (Borda István) - 1915. II. 26.
- Erzsébet {Molnár István) - 1919. VIII. 3.
- Ilona (Csábi József) - 1923. VIII. 25.
- Károly (Herczeg Erzsébet) - ?
- Katalin (sz: 1893),
- Zsuzsanna (sz: 1897),
- Zsuzsanna (sz: 1899),
- Zsuzsanna (sz: 1909).
Károly (Herczeg Erzsébet) gyermekei:
- Ilona (Bozány József) - 1935. VIII. 31.
- Margit (Herczeg István) - 1938. IX. 3.,
- Erzsébet (Molnár József) - 1940. X. 12.
- István (sz: 1909),
- Pál (sz: 1912),
- Mária (Bernáth János) - 1943. IX. 25.,
- Katalin (Herczeg István) - 1945. IX. 14.,
- Mária Zsuzsanna (sz: 1924),
- Zsuzsanna (sz: 1931 ).
Zsigmond (Józna Mária) gyermekei:
- Mária Ilona (sz: 1926)
- Mária Erzsébet (sz: 1928),
- Márton (sz: 1929),
- István (sz: 1933),
- Julianna (sz: 1924).
Nagy Iván a Magyarország nemes családairól készült munkájában az alábbiakat olvashatjuk: "Szóljunk először a Nyitra megyéből származó és Nógrád megyébe elterjedt Komjáthy családról. Nógrád megyében már a XVII. század első felében leljük e családot, midőn Komjáthy Ábrahám, 1639-1644-ben Nógrád megye jegyzője volt. Úgy látszik, a följebbiekkel egy törzsből származott az a Komjáthy Mátyás, aki 1635. jun. 18-án Badenben kelt czimeres nemeslevelet nyert II. Ferdinánd királytól, mely nemeslevélt Nyitra megyének Nyitra városában 1636-ki sz. Péter és Pál apostolok ünnepe utáni 3-ik ferián hirdettetett ki. Az e táblázaton látható Péter Nyitra vármegyéből 1757-ben vett ki nemesi bizonyítványt, és Komáromba költözött. Fiai közül Gergely és János még Komjáthon született, és mindkettő Hont megyei Balogh helységbe költözött. János a hontmegyei Baloghról nógrádmegyei Csitár helységbe költözött, s ott másodszor nősülvén, ott halt is meg, fiai László és János Csitárban születtek, Marczalban kereszteltettek. Ezeknek gyermekeik, Nyitra megyétől 1826-ki jún. 5-én nyert nemesi bizonyság-levelet 1833-ki april 23-án, és újólag azon évi nevemben 11-én ismét Nógrád megyében hirdetteték ki.
A közölt táblázat szerint, a korai időszak leszármazási táblázatban az alábbi családfők keresztnevei olvashatók:
Mátyás
Dávid
Mátyás
Péter
|_________________________
| |
Gergely János
________________________|
| |
László János
A Csitárban lakó Komjáthy család nemességének elismertetésére a 19. század közepéig nem került sor. Nem tudjuk, hogy a nemesi oklevél elveszett-e, de az 1840-es évek közepéig, a hatóságoknak nem tudták bemutatni. Ez tűnik ki az alább bemutatott forrásokból.
A Királyi Magyar Helytartó Tanács 1836. augusztus 9-én kelt, Nógrád megyének írott levelében az alábbiakat olvashatjuk: "Folyó évi Szent Ivány hava 27-kén 19061. szám alatt költ intéző levélre, melynél fogva Komiáthy nemzettség részére Nyitra vármegye által adott nemesi bizonyság levél béküldése meghagyatott, a kívánt tudósítás még mostanáig sem érkezvén ide, a Tiszt. Rendek ennek minél előbbi felterjesztésére újjonnan felszóllíttatnak."
A család a kért nemesi oklevelet 1842-ig nem mutatta be, mert a Helytartó Tanács a 36760. számú, 1842-ben kelt iratában úgy intézkedett, hogy "Komjáthy János részére kiadott nemesi bizonyság levél iránt, közelebb legfelsőbb helyről érkezett K. K. parancsolat következtében Tisztelt Uraságtok oda utasítatnak: hogy Megyéjükben létező Komjáthy családbeliek mind addig míg nemességöket - a kiszabott nemességet vitató pör útján be nem bizonyítják - az állapotban lésznek vissza helyhezendők mellyben ezen érvénytelenül kiadott nemesi bizonyság levél előtt voltak."
A hatóságok a család nemesi kiváltságának megszüntetésére törekedett, ez tűnik ki abból a levélből is, melyet 1843-ban Komjáthy János csitári lakos maga "és vén rokonai nevében" küldött a vármegyének. "Fájdalmas szívvel adatott tudtunkra a Tek. Ns. Vármegye részéről, miképen még az 1833-ik évben kiadott nemesi bizonyság levelünk, - mely egy már Ns Nyitra vármegye által még 1826-ik évben költ nemesi bizonyság levélen alapszik - a NM. Helytartó Tanács intézménye által meg semmisíttetni rendeltetik.
Tekintetes Ns Vármegye mi szegény tudatlan emberek életünk nagy részét nemességünk bebizonyítása végett használtuk föl, s arczunk izzadságával gyűjtögetett vagyonunk tetemes részét erre áldoztuk föl, s nem csalfasággal, de két megye közönsége ítélése által jöttünk a nemesi jogok használatába, s most a helységbeliek sértő gúnyának ki vagyunk téve, s annyi éves birtoklással megerősített nemességünk használatátóli elüttetéssel fenyegettetünk. - Ha már új nemesség vitató pörrel vagyunk kénytelenek legjobbnak ismert próbáink után is nemességünket be bizonyítani, legalább legyenek kegyesek s igazságosak a Tekintetes Rendek annyi éves nemességünk használatában meghagyni a pörök lefolyásáig - hiszen a nemesi kiváltságok becsesebbek minden birtoknál, s ha egy éves birtoklás elegendő törvényeink szerint arra, hogy a birtokban egy polgár sem háboríttassék önkényesen, ha bár valaki jogot követel is a birtokra nézve: méltóztassanak ezen alperesi minéműségünket - ha bár a bizonyítás terhe rajtunk feküdvén is."
A források hiányossága miatt, a teljes igazság kiderítésére nem vállalkozhatunk. Annyi bizonyos, hogy a Komjáthy család részére a Nyitra megyétől 1826. június 5-én kapott nemesi bizonyság-levelet Nógrád megyében április 23-án és november 11-én kihirdették. Arra nincs adatunk, hogy a család kiváltságlevelét a Helytartó Tanács miért vonta kétségbe, miért kért további bizonyítást. A nógrádmarcali plébánián őrzött anyakönyvekben a Nobilis (nemes) szót a legtöbb esetben olvashatjuk a család neve előtt. A család neve Komiat, Komiáti, Komjáthi, Komjáti, Komjáthy alakban található forrásainkban. A leggyakoribb előfordulása a fonetikusan (kiejtéssel) írt Komjáti. Napjainkban is ez utóbbi alakban írják nevüket a család tagjai.
A továbbiakban a család betelepülésére, történetére vonatkozó adatokat ismertetjük. A házassági anyakönyv szerint, az eddig Balog községben élő Komjáthy János 1739-ben már Csitárban lakott.
A család vagyoni helyzetéről az 1771. évi összeírás tájékoztat. Az 1739-ben már a községben lakó János féltelkes gazdasággal bírt Forgách János birtokrészén. 1828-ban már másfél telken gazdálkodtak: István fél, János egész házhelyes jobbágy volt. Ez utóbbi 4 db lovat, 4 db ökröt, 1 fejőstehenet, 5 db juhot és 2 db sertést tartott. István állatállománya 3 darab lóból állt.
A 19. század második felében az eddig művelt másfél házhely féltelekre zsugorodott, melyen 1862-ben János gazdálkodott. 1737-1800 között 6 fő, 1801-1850 között 9 fő, 1851-1900 között 10 fő, 1901-1950 között 7 fő kötött házasságot a Komjáthy családokból. 1997-ben 4 tizennyolc éven felüli viselte a Komjáthy családnevet.
A család leszármazása:
János
Csábi Ilona
1739. I. 11.
|
-------------------
| |
László János
Szeleczki Borbála Dudás Borbála
1769. I. 24. 1773. I. 11.
Csábi Borbála |-----------------------|
1793. IX. 22. Tamás János
| Szenográdi Ágnes Szenográdi Ágnes
István 1799. I. 13. 1809. I. 16.
Oravecz Ágnes | |
1799. I. 13. Albert János
Sipos Erzsébet Czigura Erzsébet
1829. I. 18. 1833. XI. 17.
|--------------------| |
László István Alajos
Varga Amália Daróczi Katalin Bozány Katalin
1874. I. 19. 1864. I. 18. 1865. I. 9.
Tóth Katalin |
1888. IX. 12. István
| Herczeg Katalin
| 1892. XI. 10.
| |
| |-----------------|
| Mihály István
| Holman Katalin Csábi Erzsébet
| 1922. IX. 26. 1922. IX. 22.
| | |
| István {sz.: 1925) Ilona
| László (sz.: 1928) Bárány József
| Márton (sz.: 1930) 1946. IX. 21.
|
|---------------|-------------------|-----------------|
József László Katalin Mihály
Balla Julianna Gál Mária Csábi József Baráz Katalin
1918. II. 6. 1919. II. 8. 1920. X. 9. 1922. IX. 26.
| | |
| Mária (sz.: 1920) Mihály István (sz.: 1927)
| Ilona (sz.: 1923) Margit Erzsébet (sz.: 1928)
| János (sz.: 1938)
|
|-----------------------|
József (sz.: 1922) Gizella
István (sz.: 1924) Antal János
1943. IX. 18.
A falu egyik legrégebbi családai közé tartoztak. Pénzes András, 1686-ban, 10 köblös szántón és 2 kaszás réten gazdálkodott. A földet egypár ökör- és lófogattal művelte, 2 tehenet, 6 juhot tartott. Egy méhkaptára is volt. 1728-ban már egy-egy féltelkes gazdasága volt Andrásnak és Jánosnak. Az úrbérrendezés idejére (1771) két és fél telkük volt, melyből Mihály egész, Márton, István, Antal fél-fél telekkel rendelkezett a Bossányi Ignác birtokrészen. 1787-re a Pénzes család által használt földterület tovább csökkent, már csak másfél házhelyen gazdálkodtak. Féltelkes jobbágy volt Márton, István, Antal, zsellértelken élt Mihály.
A 19. század első felében egy egész telek szerepelt a család nevén, melyet Albert (Herczeg Teréz) bírt. Istállójába 2 ökröt, 4 lovat, 1 tehenet és 6 darab juhot tartott. A zsellérek között írták össze Imrét (Tóth Borbála), Jánost (Tóth Erzsébet), Jánost (Gál Erzsébet).
A tagosításkor (1862) hét Pénzes családfőnek volt birtokíve. Ezek közül Antal (Csábi Katalin}, János (Tóth Katalin) és József (Csábi Erzsébet) negyed, Mihály (Csábi Teréz) háromnegyed telkes gazdaságnak volt az irányítója.
András (Janicska Mária), István (Tóth Rozália), István (Gyalog Erzsébet) zsellértelken élt.
A 19. század közepéig a népesebb családok közé tartoztak. 1737-1800 között 30 fő, 1801-1850 között 48 fő családtag kötött házasságot. A 19. század második felében ez a szám 21 főre csökkent. Századunk első felében csupán egy Pénzes nevű családfő kötött házasságot Csatárban, az is Hugyagról szegődött cselédnek Gárdony pusztára. A Pénzes családnév megszűnt Csitárban, az 1997. évi kimutatásban már senki sem viselte ezt a családnevet.
A családnév első említésével a házassági anyakönyvben találkozhatunk: György 1738. január 12-én kötött házasságot Szenográdi Erzsébettel. Az úrbérrendezéskor, 1771-ben, István fél, András és György (Szenográdi Erzsébet) negyedtelkes jobbágy volt Bossányi Ignác birtokán. Az 1828. évi összeírásban József és István szerepel féltelkes jobbágyként. 1862-ben a másfél nagyságú telken Julianna, István (Fábián Erzsébet), Ferenc (Csábi Karolina} gazdálkodott. Sebők János felesége Rozália, zsellértelken élt.
1737-1800 között 21 fő, 1801-1850 között 24, 1851-1900 között 11 fő, 1901-1950 között 10 fő házasodott a Sebők családból. 1997-ben a 18 éven felüliek közül 7 fő viselte a Sebők családnevet.
A család leszármazása
1. András (Gál Erzsébet) - 1895. IX. 7.
Gyermekei:
- Mária (Zsembe Pál) - 1917. XII. 1.
- Ilona (Gál László) - 1933. IX. 16.
2. József {Csikány Teréz) - 1897. II. 26.
Gyermekei:
- István (Ubrancsik Rozália}- 1922. IX. 16.
- János (Pintér Ilona) - 1924. XI. 13.
- Ilona (Sasa József) - 1927. X. 29.
3. Márton (Belák Anna) - 1902. X. 23.
Gyermekei:
- Erzsébet {Antal István) - 1925. X. 3.
- János (Antal Erzsébet) - 1930. IX. 27.
4. István (Járja Teréz) - 1908. VI. 11.
Gyermekei:
- Ilona {Gál Alajos) - 1934. IX. 29.
- József (Kovács Erzsébet) - 1937. IV 10.
- István (Csábi Ilona) - 1939. IV 23.
Az 1686. évi összeírás említi először a Sipos családnevet. Mátyás és János 10-10 köblös szántóföldön és két kaszás réten gazdálkodott. Mátyás állatállománya: 2 db ökör, 1 db tinó, 1 db tehén, Jánosnak: 1 db ló, 2 db tehén. 1699-ben Mátyás szántóföldjén 20 kila búza, 4 kila zab és 4 kila árpa termett. Azonos termést takarított be Benedek is.
Az 1720. évi felmérésben János szerepel 7 pozsonyi mérő szántófölddel, 4 kaszás réttel és fél kapás szőlővel. Az 1728. évi összeírásban nevük nem szerepel.
Az úrbérrendezéskor (1771) István féltelkes jobbágygazdaságot bírt Forgách Miklós birtokán. 1828-ban Albert a féltelkes gazdaság használója, melyhez 2 db ökröt, 1 db tehenet, 4 db lovat, 5 db juhot és 2 darab sertést tartott.
Az 1862. évi tagosításkor a Sipos családokból csak Imre volt telkes gazda, birtoka negyedtelekből állt.
Az anyakönyvi bejegyzések szerint a családok tagjai közül viszonylag sokan voltak cselédek Gárdonyban.
Nem tartoztak a népes családok közé: 1737-1800 között 6 fő, 1801-1850 között 9 fő, 1851-1900 között 12 fő, 1901-1950 között 4 fő házasodott a Sipos családokból. 1997-ben Sipos családnevet nem írtak össze Csitárban.
A család leszármazása
1. Márton (Antal Ilona) - 1882. XI. 29.
Gyermekei:
- Erzsébet (Herczeg János) - 1918. IX. -13.
- János (Csábi Margit) - 1935. IX. 14.
Nem tudjuk, hogy a család első képviselője mikor költözhetett Csitárba. 1742-ben Székács János {Szenográdi Anna) neve szerepel a házassági anyakönyvben. A Bossányi Ignác birtokrészén lakó János, 1771-ben, egésztelkes jobbágy volt. 1828-ban már csak féltelkes volt Albert (Tóth Erzsébet). Földjét 3 db lóval művelte, más állata nem volt.
A tagosításkor (1862) András (Tóth Rozália) tulajdonában volt
a féltelek nagyságú birtok. Az 1842-ben házasodott László (Pénzes Mária) zsellér
volt. Andrásnak gyermekei nem voltak, a féltelkes gazdaság a Tóth család tulajdonába
került. László házasságában leánygyermekek születtek. A család utolsó képviselője
Erzsébet 1881-ben ment férjhez Szkrenovszki Józsefhez. 1918-ban ugyan egy Székács
Mária nevű leányt bejegyeztek a házassági anyakönyvbe, de az Rimócon született.
A név első említésekor, 1686-ban, három Szenográdi családfő szerepel az összeírásban: Demeter, János és Mátyás. Mindegyik 10 köblös szántón és 2 kaszás réten gazdálkodott. A szántóföldet ökörfogattal művelték meg, 1-2 tehenet, 5-10 juhot tartottak, a 3-4 méhkaptár összeírása a méhészet jelentőségére utal. A 17. század végén, 1699-ben, ugyancsak három jobbágy családfő került az adózók listájára: Pál, János, Mátyás. Jelentős állatállománnyal rendelkeztek: Pálnak 10 db ökör, 3 db ló, 1 db csikó, 2 db sertés, Jánosnak 6 db ökör, 2 db ló, 2 db csikó, 3 db sertés, Mátyásnak 15 db ökör, 2 db ló, 3 db csikó, 5 db sertés volt az udvarában.
Az 1728. évi összeírás szerint Demeter és Mátyás fél-fél jobbágytelket műveltek. Az ezt követő egy évtized alatt jelentős földterülethez jutottak a Szenográdi családok. 1738-ban két egész és két félházhelyen gazdálkodtak. Egésztelkes jobbágy volt Márton (Pénzes Ilona) és Imre (Győri Erzsébet), féltelkes volt György (Tóth Ilona) és András a Forgáchok birtokrészen.
Az úrbérrendezéskor (1771) a három egésztelek továbbra is a család használatában volt, de abból két házhely Forgách Miklós, egy pedig Forgách János birtokrészén feküdt. Félházhellyel rendelkezett Mátyás {Tóth Borbála), Mihály (Csikány Judit), Antal, György (Tóth Ilona), Márton az egész telkesek közé tartozott.
A 19. század első felére az eddigi három egész házhely a felére csökkent. 1828-ban Ignác (Gál Ágnes) egész, Imre (Bernáth Borbála} féltelket művelt. A népes Szenográdi családokból 7 családfő a zsellérek közé tartozott. Állatállománya csak a jobbágyoknak volt. Az egésztelkes Ignác 4 db ökröt, 4 db lovat, 1 db fejőstehenet, 5 db juhot és 3 db sertést tartott. Imre portáján csupán 2 db ökröt és 2 db lovat találtak az összeírók.
A tagosításkor (1862) a család tulajdonában lévő teleknagyság nem változott, csupán kisebb telkekre osztódott. Egész telke már senkinek nem volt, ketten fél és ketten negyedtelkes gazdaságot üzemeltettek. A zsellérek száma (7 fő) változatlan maradt.
A Szenográdiak a falu egyik legnépesebb családja volt. 1737-1800 között 53 fő, 1801-1850 között 41 fő, 1851-1900 között 25 fő, 1901-1950 között 14 fő kötött házasságot Csitárban. 1997-ben 6 fő viselte (18 éven felüli) a Szenográdi családnevet.
A család leszármazása
1. József (Jakab Ágnes) - 1843. XI. 19.
Gyermekei:
- András (Csábi Ágnes) - 1881. I. 17.
- Matild (Juhász József) - 1883. IV 29.
2. András (Sebők Teréz) - 1851. XI. 6.
Gyermekei:
- Ignác (Sípos Julianna) - 1879. XI. 10.
- Ágnes (Bárány István} - 1883. XI. 11.
Ignác gyermekei:
- Mária (Csikány János) - 1908. X. 18.
- Rozália (Molnár Ferenc) - 1914. I. 29.
3. Urbán (Lukács Mária) - 1875. I. 18.
- {Hegedűs Teréz) - 1880. XI. 24.
Gyermekei:
- István (sz: 1889)
- József {sz: 1892)
- Ilona (Holes János) - 1919. V. 3.
- János (Csikány Erzsébet) - 1921. X. 15.
- Anna (Holecz Mihály) - 1921. X. 1.
4. János (Csikány Teréz) - 1867. I. 14.
Gyermeke: Károly (Gál Mária) - 1920. XI. 23.
Károly gyermekei:
- Mária (Dóka Pál) - 1945. V. 4.
- János (sz: 1927),
- István (sz: 1930},
- Ilona (sz: 1935),
- Ilona (sz: 1935),
- Károly {sz: 1940),
- László Alajos (sz: 1944).
A családnév az 1699. évi összeírásban fordul elő először. Tóth Lukács családfőnek összeírható vagyona nem volt. Miklós, 1728-ban a féltelkes jobbágyok közé tartozott a Forgách birtokrészen. Az úrbérrendezéskor (1771) három egész házhelye volt a Tóth családoknak. Az egésztelkes András (Pérsy Rozália) Forgách Miklós, a féltelkes István (Szenográdi Judit) és Mátyás (Csábi Erzsébet) Forgách János birtokrészén élt. Bossányi Ignác birtokrészén lakott András (Csábi Judit) és János (Hefedi Erzsébet) mint féltelkes jobbágy.
A Bossányi birtokrészen lakó - korábban féltelkes jobbágyokat - Andrást és Jánost 1787-ben a zsellérek között írták össze. Forgách József jobbágya volt 1778-ban György, Mihály, Mátyás mint negyedtelkes, Antal féltelkes, Forgách Miklós részén élt Mihály mint egésztelkes, László és Imre mint félházhelyes gazda.
1828-ban a Tóth családok két egésztelken gazdálkodtak. Józsefnek egész, Mihálynak és Pálnak féltelkes jobbágygazdasága volt. Öt családfő lakott zsellértelken. A legtöbb állata Józsefnek volt: 2 db ökör, 1 db tehén, 4 db ló, 6 db juh és 2 db sertés.
A tagosításkor (1862) 1 3/4 nagyságú telken osztoztak a Tóth családok: Anna, András (Pénzes Katalin), József (Csábi Rozália) fél, Imre (Galtsi Teréz) negyedtelkes gazda volt. A zsellérek névsorában található: József (Csábi Katalin), János (Szenográdi Borbála), József {Bozány Ágnes), Imre (Pénzes Rozália).
A népes családok közé tartoztak: 1737-1800 között 48 fő, 1801-1850 között 70 fő, 1851-1900 között 37 fő, 1901-1950 költözött 26 fő kötött házasságot Csitárban. 1997-ben Csitárban 10 fő, Gárdonyba 3 fő volt a 18 éven felüli Tóth családnevűek száma. Az anyakönyvi bejegyzések szerint más településeken lakó Tóth nevűek is kötettek házasságot Csitárban. A legtöbben a két világháború között választottak feleséget az alábbi településen lakó férfiak: Ludány ( 1919), Iliny ( 1922, 1936), Szklabonya (1930), Cserhátsurány (1929), Nógrádmarcal (1934) A más falvakból házasodó férfiak nem alapítottak családot Csitárban, a lakodalom után ifjú feleségükkel szülőfalujukban telepedtek le.
A család leszármazása
1. István (Bozány Katalin) - 1856. V 5.
- (Tóth Katalin) - 1874. XI. 24.
Gyermekei:
- Katalin (Kiss János) - 1908. X. 11.
- Károly (Csábi Erzsébet) - 1908. X. 25.
Károly gyermeke:
- Ilona (Csábi Gábor) - 1937. IX. 18.
2. Gábor (Bozány Borbála) - 1861. I. 28.
Gyermekei:
- Gábor (Zsembe Teréz) - 1893. IX. 24.
Gábor gyermekei:
- Erzsébet (Jalaksa András},
- János (Bárány Erzsébet) - 1931. IV 18.
- Ilona (Czele István) - 1943. II. 27.
3. István (Csikány Erzsébet) - 1892. IX. 14.
Gyermekei:
- Erzsébet (Járja István) - 1918. I. 16.
- Ilona (Csábi László) - 1922. IX. 2.
- Károly (Szenográdi Katalin)
- 1926. IX. 18.
- János {Herczeg Ilona) - 1935. IX. 21.
4. György (Sipos Katalin) - 1883. XI. 12.
Gyermekei:
- Mária (Herczeg János) - 1921. IX. 17.
- Erzsébet (Ádám József) - 1924. IX. 19.
- Rozália (Bozány János) - 1928. IX. 15.
- József (Herczeg Ilona) - 1935. X. 14.
5. Alajos (Sipos Katalin) - 1904. X. 22.
Gyermekei: István (Bado Mária) - 1930. IX. 13.
- Ilona (Bozány József) - 1938. IX. 17.
- Alajos (Antal Mária) - 1939. VII. 8.
- János (Molnár Ilona) - 1939. VIII. 26.