Iskola Csitárban

Az első iskola mikor épülhetett Csitárban - források hiányában - nem tudjuk. Valószínűnek kell tartanunk, hogy a 17. század második felében már működhetett iskola a faluban, mert az ekkor készült összeírások szerint, 18-20 családfő élt a településen, amely 100-120 fő lélekszám meglétét feltételezi.

Az iskola meglétét bizonyító első adatunk 1772-ből származik. Bacsó Antal tanító Karancskesziből származott, az iskola tananyaga az olvasás-írás volt. Az iskolába tanulók számát nem közli a forrás. A tanító jövedelme: házaspároktól fél véka búza, a tanulóktól 1 Ft beíratási költség, az egyszerű temetésért 12 krajcárt, de ha azt szenténekkel végezte, akkor 24 krajcárt kapott. Jövedelme egy szekér fával, 3 pozsonyi mérő búzával, 2 szekér szénával egészült. ki.^[76]

A 19. század első felében Plevo István (1811), Szabó Pál (1835), Szennay István (1842) volt a falu jegyzője és kántortanítója.^[77]

Az iskola épületéről, a tanulók számáról egy 1848-ban készült felmérés tájékoztat. Az akkor 697 főt számláló község iskolájáról megtudhatjuk, hogy tantermeinek száma l, az épület szűk és homályos, javítást és terjesztést (bővítést) kíván. A tanítói lakással egybeépített iskolát a község építette.

A tanulók száma: a téli hónapokban fiú: 6 fő, leány: 14 fő, a nyári hónapokban: fiú: 4 fő, leány: 10 fő.

A falu iskolamestere és kántora az akkor éves Szennay István volt, aki a magyar nyelven kívül, tót és deák (latin) nyelven írt és olvasott. Mint az iskola tanítója minden gyermektől kapott 3 Ft-ot. A jegyzői hivatalért díjazás nem járt. A kántori teendők ellátásáért az akkor a faluban lakó, 130 pár mindegyikétől két garast kapott, a gabonailletménye 65 pozsonyi mérő rozst tett ki. Az összes évi jövedelmét 106 Ft és 36 krajcárra becsülték.

Az összeírás megemlíti, hogy egy segédtanítója is van az iskolának, kinek évi fizetése 70 forint, melyet a tanítótól kap.^[78]

A Csitári iskolába 1863-ban 70 tanuló járt: Csitárból 28 fiú és 32 leány, Gárdonyból 6 fiú és 4 leány. A "bevallásban" arról is olvashatunk, hogy az iskolában egy tanszoba van, a tanító lakása áll két szobából, egy konyhából, kamrából és 6 darab szarvasmarha részére épült istállóból. A tanteremben a nagyok a kisebbekkel naponta délelőtt három, délután két órát tanulnak.^[79]

Az iskolát 1873-ig az egyházközség tartott fenn. A község elszegényedett lakói, az iskola további működtetését már nem tudták vállalni, állami kezelésbe adták. A tanító fizetésének jelentős részét államsegélyből biztosították, a kisebb részét a község adta. A századforduló táján a tanító 1200 korona fizetéséből 1000 koronát az állam, 200 koronát a község biztosított. Ezért az iskola l 873-tól államilag segélyezett községi elemi népiskola néven szerepelt a további nyilvántartásokban.

Az 1873-ban megalakult iskolaszék iratai hiányosan maradtak ránk. Ezért a községben működő tanítók névsorának hiánytalan összeállítására nincs lehetőségünk. A 19. század végén Szappanos Takács János, Brozik Pál, Dedek József okleveles tanítók foglalkoztak a tanulók oktatásával. 1901-től Flóra István, 1903-tól Heimer Mária, 1904-től Kliment István tanított a falu iskolájában. 1904. november 12-én kelt díjlevele szerint a mindennapi tanköteleseken kívül az ismétlő tankötelesek oktatását is vállalnia kellett a téli hónapokban heti 5, a nyári hónapokban heti 2 órán át.

Kliment Istvánt, 1914-ben Gyetkó Márton váltotta fel a tanítói katedrán, aki képesítését Szatmárnémetiben szerezte. A fiatal, frissen szerzett tanítói és kántori oklevéllel érkező Gyetkó Mártonnak feladata volt a Csitári iskolaszékkel kötött szerződése szerint: "a mindennapi és ismétlő iskola egytől-hat osztályaiban megállapított tanítási terv pontos betartása mellett minden tárgyat, a hittant sem kivéve, személyesen tanítani. Tanítványait a megállapított időben istentiszteletre, körmenetekre kísérni, s ott rájuk felügyelni. A kántori állás megüresedése esetén köteles lesz a helybeli r. kath. kántori teendőket is - a tanítási időn kívül - külön javadalmazás mellett ellátni."

Egy 1907-ben készült kimutatásból megtudhatjuk, hogy az egyes osztályokban milyen tankönyvekből tanultak a gyermekek. A kiskatekizmus, a politikai történetek, a nyelvtan tankönyvet az I-VI osztályok mindegyikében használták. Az ABC-t az I., az olvasókönyvet a II., a földrajzot a IV-VI., a történelem, az alkotmánytan, a természetrajz, a gazdaságtan ismereteket adó tankönyvekből az V-VI. osztályba járók tanultak.

Az iskola 9 méter hosszú, 6,5 m szélességű és 3,5 m magasságú tantermének berendezéséhez - ugyancsak 1907-ben - az alábbiak tartoztak: puhafa asztal, karszék, vaskályha csövekkel, nyolc darab iskolai fenyőfa pad, fekete tábla állvánnyal, Magyarország, Európa és Nógrádvármegye térképe, 24 darab fali olvasó tábla, feszület, falikép, iskolaszéki jegyzőkönyv, mulasztási- beíratási napló, hosszú seprő, cirokseprő, új tanterv, 63 kötetnyi ifjúsági könyvtár, vödör, bögre, méter - mértéki falitábla, 3 darab természetrajzi falitábla, számológép, vonalzó, 2 darab szivacs, meszelő, szemétlapát, szekrény.

A tanítók - a második világháborúig, de némely falvakban az 1970-es években is - osztatlan, összevont osztályokat tanítottak. Az egytantermes iskolákban az I-VI osztályba beiratkozott tanulók oktatása egyidejűleg történt. A két világháború között több helyen - így Csitárban is - az iskola tantermei számát egyről kettőre emelték, de ez az osztatlan tanítást nem szüntette meg. Az osztatlan tantermekben egy tantárggyal fél órát foglalkoztak. Ennek szemléltetésére bemutatjuk a csitári iskola tanítási gyakorlatának rendjét 1923-ból. A haladási napló szerint szeptember 17. és 18-án az egyes tantárgyak tanítása az alábbiak szerint történt:^[80]

Óra	Osztály	Tantárgy	A földolgozott tananyag
8 -9	I-VI.	Beszéd és értelem gyakorlat	Rendes beszéd és állandó elhelyezkedés
9 - /2 10	I.	Olvasás	Az á betű ismertetése
1/2 10 - 10	II.	Olvasás	A nagybetűk ismétlése
10 - 1/2 11	III.	Számtan	Számolás 1-100-ig
1/2 11 - 11	IV.	Számtan	Számolás 100-1000-ig
11 - 1/2 12	V-VI.	Számtan	Írásban összeadás
1/2 12 -12	V-VI.	Természetrajz
2 - 1/2 3	I.	Olvasás	Az i, é betűk ismertetése
1/2 3 - 3	III.	Biblia	A világ teremtéséről
3 - 1/2 4	I-VI.	Rajz	Sétabot, juhászbot, szélrózsa

Óra	Osztály	Tantárgy	A földolgozott tananyag
8 - 1/2 9	I-II.	Hittan	Az imádságról
1/2 9 - 9	III-VI.	Katekizmus	A hitről általában
9 - 1/2 10	I.	Olvasás	Az ó betű ismertetése
1/2 10 - 10	II.	Olvasás	S, Sz betűk olvasása.
10 - 1/2 11	III.	Földrajz	Fő világtájak
1/2 11 - 11	IV.	Földrajz	A földkép vagy térkép
11 - 1/2 12	V-VI.	Földrajz	Az Alföld
1/2 12 - 12	V-VI.	Történet	A magyarok ősei
2- 1/2 3	I.	Olvasás	Az ú betű ismertetése.
3 - 1/2 4	I-II.	Beszéd és értelem gyakorlat	Hazamenetel, engedelmesség.
l /2 4 - 4	IV.	Biblia	Az angyal üdvözlete. Szűz Mária látogatása Szent Erzsébetnél

Az alábbiakban tekintsük át, hogy századunk első felében hogyan alakult a mindennapi (6-12 éves) és a gazdasági ismétlő (2-14 éves) tanulók száma:^[81]

Év	Mindennapi	Ismétlő
1904	72	26
1905	81	29
1909	70	22
1914	94	31
1919	89	25
1925	92	18
1930	97	26
1940	77	16
1945	88	23

A tanulók létszámának emelkedése egy új iskola építését tette szükségessé. Az iskola építésének gondolata már 1929-ben felmerült, de a falu szegény lakosai a pótadó kivetésével járó terheket nem tudták volna viselni. Az új iskola építése, jelentős államsegély biztosításával, 1935-ben kezdődött meg, 1936 őszén már itt nyílhatott meg az iskolai tanév.^[82]

Az új iskola helyét, melybe a tanítói lakáson kívül, két tantermet építettek, a templom szentélyével átellenben, a Gárdony felé vezető út másik oldalán jelölték ki. Ezen a község tulajdonában lévő telken, egy magasított dombon, Keresztelő Szent János szobra állt. A falu akkori bírója úgy döntött, hogy a Szent János szobrát nem helyezik át más helyre, hanem az iskola hátsó falába egy fülkét alakítanak ki részére. A régi egy tantermes kántortanítói lakást - mely a templom melletti telken állt - napjainkra erősen átalakították.

Az iskola története és a tanulók létszáma bemutatása után, ismerkedjünk meg azon tanítók neveivel, akik a második világháború előtti időben a gyermekek nevelésével foglalkoztak. Gyetkó Márton 1933-ban - betegsége miatt - nyugdíjazását kérte, aki 1929. február 8-tól Zihor Annával (akit feleségül vett) tanított együtt.

Gyetkó Márton helyére, 1933. október 5-től, Csentő János került, aki a 2 szoba, 1 kamra, 1 istálló, 1 ól természetbeni szolgáltatáson kívül, fizetésének tíz százalékát kapta a községtől. Az 1830-ban megerősített Canonica Visitáció (egyházlátogatási jegyzőkönyv) szerint, ekkor is megillette a kilenc hold szántóföld, 4 öl tűzifa beszállítva. Kántori párbér címen a 80 pár közül 70 pár mindegyike fél pozsonyi mérő rozst, 10 pár pedig ugyanennyi árpát és zabot adott évente.

1939-ben Németh Lászlót nevezték ki kántortanítónak, aki a III-VI. osztályban és az általános továbbképző I-III. fiú osztályban tanított. A másodtanító Gyetkó Mártonné az I-II. osztályban és a továbbképző I-III. leányosztályokban tanított.

1942-től Arató János volt a falu kántortanítója, aki Gyetkó Mártonnéval 1954-ig tanított együtt.

A községben a nyolc osztályos általános iskola bevezetésére az 1940-es évek végén került sor. A tanulók száma 1966-ig 80-110 fő között változott. A szaktanári követelményeknek megfelelően egyre több pedagógust alkalmazott az iskola. Ebben az időben tanított a községben: Péter Béla, Valkár Béla, Urbán Árpád, Kovács Attila, Deme Lajos, Győri Ilona, Magos Margit, akik közül néhányan ekkor még tanítói képesítéssel nem rendelkeztek. A megfelelő szaktanári ellátást csak az iskolák körzetesítésével oldhatták meg. 1966-tól a Csitári felsősök Őrhalomba, a gárdonyi felsősök pedig Nógrádmarcalba jártak iskolába. 1972-től a gárdonyi, 1975-től az Ilinyi alsósok is a csitári iskolát látogatták.

A csitári iskola 1-4 osztályának tanításával, 1966-ban, Papp Ferencet és feleségét bízták meg. Az alsó tagozatos tanulók száma a hetvenes évek végére 30 főre csökkent. A tanulók létszámának csökkenése az iskola megszüntetését eredményezte, melyre 1979. szeptember 1-jén került sor.

Nógrádgárdonyi iskola

Az iskola alapításának okiratát nem ismerjük. Egy 1908. évi felmérésből tudjuk, hogy az iskolát Mailáth István Géza - a puszta birtokosa - építtette 1900-ban. A kőalapú, téglafalú épület hossza 10 m, szélessége: 6 m, magassága: 3,8 m. A tanítói lakás 2 szobából, konyhából, kamrából, pincéből, istállóból, 2 ólból, fáskamrából állt.

A marcali plébánián őrzött iskolaszéki iratok szerint, 1904-ben Demény András tanított az iskolában. 1914-ben Bugyi Irén (özvegy Pergel Jánoshoz ment feleségül 1938-ban) váltotta fel a katedrán.

Századunk első felében, a már kisebb faluvá fejlődött Gárdony pusztán, a tanulók létszáma az alábbiak szerint alakult.^[83]

Év	Mindennapi	Ismétlő
	iskolába járók száma
1908	48	8
1927	51	18
1930	59	14
1935	42	16
1940	53	12
1950	40	-

A tanulók többsége a hat osztályt nem végezte el, jelentős része a harmadik osztály elvégzése után kimaradt az iskolából.
Ezt az 1927-ben az egyes osztályokba beiratkozott adataival szemléltetjük.

A nyolcosztályos iskola bevezetésére Csitárban csak az 1940-es évek végén, Gárdony pusztán 1941-ben már sor került. Arra nincs adatunk, hogy ez újabb tanítói állás létesítését jelentette volna. Az iskoláról készült törzskönyvben, az 1950-es évekig, Pergel Jánosné tanítónő szerepel csupán. Az 1950-es évek elején - még Pergel Jánosnéval együtt, - Réti Lajos tanított a pusztán. Itt tanított még Hajdú József, Koplányi Lászlóné, Chikány Piroska.

A tanulók száma a II. világháború után sem csökkent jelentősen. Mint uradalmi központ megszűnt, kezdetben csak néhány család költözött el a pusztáról. 1960-ban még 39 gyermek járt a pusztai iskolába. 1966-tól a felső tagozat Nógrádmarcalba, majd 1975-től Őrhalomba jártak iskolába. Az 1-4 osztály tanulóinak száma alig haladta meg a tíz főt, ezért a megyei művelődési osztály úgy döntött, 1972-ben, hogy a nógrádgárdonyi iskola további működését megszünteti.^[84]